Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

1Ó8 Keresztény Közöns. Erköltst. VII. R.

3.) Vágynak olly Virtusok is, mellyek ez vagy amaz Időkorhoz, ez vagy amaz Nemhez ’,<? a’ t. inkább illenek, és a’ mellyek a’ Temperamentumból , Nevelésből, és a' Nemzetek Clia- racteréből folynak.

LXXVII. §.

A' Keresztyéni Virtusnak vagy jó tselekedet- nek tzimere.

A’ Keresztyéni jó tselekedetnek tzimerei im e’ következendök.

1- J Annak mind Törvényességének, mind Er- költsiségének egy formánn, megkell lenni.

2- ) A’ Keresztyén úgy nézi az Erköltsi Törvényeket , mint Isten Törvényeit, melíyeket ő mint Fö Törvényadó nem fsak a' szívben benyomott, hanem a’ Jézus által is kihírdettetett. E- zekböl következik, hogy a' Keresztyén jó tselekedetnek lenni kell , mint a’ Heidelbergai Katekizmusunk szóll:

a) A' Hitből, vagy az Istenben és a’ Jézus Krisztusban való Hit legyen a' Keresztyén jó tse- lekedeteknek kútfeje. Istenben való Hit légven az, azaz: győzettessék meg a’ Keresztyén ember a’ felöl, hogy az Isten a’ Fö Törvényadó, és így a’ mit én köteles vagyok tselekedni, azt ö pa- rantsolja, a’ mit pedig el kell mulatnom, azt ö tiltja meg. — Krisztusban való Hitből légyen a’ mi jó tselekedetünk, az az, abbeli meggyözet- tctésböl follyon az, hogy a Jézus bizonyossan Isten’ akaratját jelentett ki nékünk, és a’ melly Törvényeket ö Isteni tekintettel hirdetett kij azok az én okosságom’ Törvényei is, és e’ szerént, a mit ö nekem az ö tanításaiban kötelességemmé tett, annak tellyesittésére köteleztetettnek tartom