Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

ha nem bírna, a’ más által hozott Törvényt nem esmerhetné magára nézve kötelezőnek; merthogy valamit kötelező erejű Törvénynek esmerjünk meg magunkra nézve: szükség, hogy azon Törvénynek formája már előre bennünk meg legyen. Innen a' Szent írás az Erkoltsi Törvényeket a! szívben beirottaJinak nevezi, és mikor azt mondjuk, hogy azok Természetiek, azzal azt jelentjük ki, hogy azok bennünk vágynak, vagy mint egy bennünk teremnek, úgymint a’ mellycknek a’ mag- vát az Isteni kéz maga plántálta hé az emberi szívbe ; s ezért mondja a' Szent írás is a’ Pogá- nyokról, hogy azok magok magoknak Törve’- nyék Rom. 2 : 14* vagy Törvény adóik. így 5. Mos. 30: 11 — 14.

,XL- $■

Az Erkoltsi Törvényeknek tzimérei, vagy tu~ lajdonságai.

Hogy az Erkoltsi törvényt minden más törvényektől megkülömböztethessük; szükség annak megkülömbözteto Tzimereit esmernünk, mellyek ezek:

1. A’ Mindenesség, vagy Közönségesség (Universalitas) az az ollyan törvény az Erkoltsi Törvény, melly nem tsak engemet magamat, hanem minden okos Valót egy formán kötelez. Tsel. 10 : 34- 35.

2. Általános Szükségesség, az az olly törvény, melly az okos Valókat minden esetbenn, és környülállásban , minden időben, és helyben, változhatatlanul, és minden kifogás nélkül kötelez, úgy hogy ezt megrontani soha nem szabad.—

Ezen meghatározásnál fogva külömböznek az, Erkoltsi Törvények az Eszesség réguláitól (regulae prudentiae) mivel ezek tsak némelly esetekre illők; és sokféle kifogásokat megengedAz Erköltsti Törvényekről, C)5