Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

nek. — Külömböznek a’ Polgári Törvényektől, mellyek az embert tsak mint polgárt úgy nézik, és tsak a’ népek külső boldogságát őrzik: az Er- költsi Törvények ellenben az embert illetik, és az Akaratot formálják jóra , bogy abból roszsz ne származzon.— A’ IVlekhánikai, Physikai, vagy Természeti Törvényektől pedig abban külömböznek, hogy ezek Értelemmel, és szabad Akarattal biró valóságot tesznek fel, amazok pedig a’ buta testeknek törvényei.

xu. §.

Nemei az Erköltsi Törvényeknek.

Az Erköltsi Törvények megkülömböztetnek:

I. Kútfejekre nézve , melly szerént azok vagy Természetiek, vagy Kijelentettek. — Természeti Erköltsi törvény az, melly velünk terem, vagy a’ mellyet kiki minden idegen tanítás nélkül érez , és feltalál a’ maga szivében , és igy a’ melly magából az okosságból vétetik. — Kijeién- tetett Erköltsi törvény az, mellyet az Isten rendkívül való módon hirdettetett ki az emberek közt. Amazok egyszersmind Istennek törvénnyei is, mert a! mi Természetünknek alkotója az Isten lévén, a mi hát a’ mi Lelkűnkben van, és abból magából telik ki3 amannak is az Isten szerzője, és fő oka. Emezek t. i. a’ Kijelentettek — iVíateriájokra nézve éppen azok , a’ mik a’ Természetiek , mert két féle erköltsiség nem lehet, hanem Formájokra nézve, a’ melly alatt azok az embereknek tudtokra adattattak, külömböznek ci Természetiektől.

AJ Természeti Erköltsi törvényeket a’ Kijelentésben Positiva törvényeknek is lehet nevezni azon okból, mivel az Isten által lett ki hirdet- tetés által Positiva formát vettek azok magokra* így p. o. ez a’ Természeti Törvény: Ne öli,

g(j Keresztyén Közöns. Erköltst. II. R.