Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

82

zet, ott emberi gyarlóság minden kitűnő erényesség mellett mutatkozni szokott. És épen ez okból, mivel a’ keresztény világ a’szerzetes életben csak jámborságot, ’s az önmegtagadás’ ritka példányát látni századoktól fogva megszokta, hamar megbotránkozott a’ szerzetesek’ fegytelenségén. És azért, mihelyt a’ kolostorok’ szigora lágyulni, magasabb erényessége hanyatlani kezdett: a’hívek’ köz óhajtása lett a’szerzetes élet’ ujabbi szabályozása. És ezen közohajtást létesíteni kívánván a’császárok,fögondjaikközé számítók a’ szerzetes rend’ fogyatkozásait orvosolni. — így Lajos római császár, nagy Károly’ utóda, ani- ani Benedek-, és később az aquisgrani zsinatban Frank-'és Némethon’ apátjai által a’ megtágult szerzetesi fegyelmet megszilárdította és újabb czélszerű módosított szabályokat alkottatott a’ szent atyák’ könyveikből. — Az ajtatos császár’ példáján lelkesülve olly sokan támadtak, kik a’ szerzetes élet' emelését és átalakítását, vagy egészen uj rendek' alapítását tűzték magoknak czélul, hogy mindnyájokat elszámlálni, munkánk’ kitűzött korlátái nem engedik. — A’ sokak közül csak néhányat említünk meg.

Sz. Odó 927. híressé tette a' kluni kolostor nevét , mellynek apátja levéli, újabb lelkesedést ébresztett az általa javított szabály szerint élő szerzetesekben. Mindenfelé a’ kluni szerzetesek nagy tiszteletben tartattak, ’s ajtatos kegyelettel ápoltattak.

Sz. Romuald apát 1018. az apennini hegyek közölt Malduli nevű mezőn alapította a’ szigorú ka-