Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
83 maldidensisek rendét. Ezek magányban élvén gyakori böjt, éjeli ima, ajtatos elmélkedés, hosszú hallgatás , önkintes testi sanyargatás, és egész évben a’ hustóli megtartóztatás által tüntették ki rendök- nek szigorát. Burgundia’ Cistercz nevű terméketlen pusztájában 1098 körül sz. Robert apát alapította a’ hires ciszterczi rendet, melly szigorú fegyelme, ajtatos- sága, tudománya és ipara által csakhamar az egész nyugaton nevezetes lön. E’ rend a’ szent élete, nagy tudományossága, ritka ékesszólása- és ernyedetlen buzgalmáról közösen tisztelt sz. Bernárdot mintegy második alapítójának tekinti. És méltán; mert ö számos kolostort épített és mindnyáját betöltötte szerzeteseivel. E’ felett a’ rend’ szabályait is tökéletesítette. E’ rend az által is kitüntette magát, hogy a' földmivelést és ipart mindenfelé terjesztette, és példájával erre a’népet ébresztette. Ok a’sivatag pusztákat termékeny földé tették, mocsárokat száraztot- tak, erdőket irtottak, szóval az emberiség’ jobb létét illyképen is előmozdították! Sz. Bruno a1 kietlen kartausi rengetegben alapította a’ nagy szigoráról ismeretes kartausi rendet Frankhonbhn 1086ban. Ezen rend a’ legszigoruab- baknak egyike volt; külön szobácskákban lakván, bor- és hústól magokat megtartóztatván, rendesen kenyér- és főzelékkel táplálták magokat; még halat és sajtot is csak ritkán és ünnepnapon ettek. Mindig hallgattak, kézimunkával, vagy a’szent atyák’és 6*
