Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
81 építése vagy egy ujonan szervezett rend’ felállítása. Királyok és herczegek, hősök és legfőbb hivatalnokok lemondván a1 bíboros trónról, le nagyfényü palotáikról, magas állásukról,— lemondván a’világi örömek- , a’ zsenge kortól megszokott kényelmek’ élvezetéről: egy szerény zárda’ falai közé vonultak, ott a’ szerzetesek’ szigorú szabályai szerint élvén le hátralevő napjaikat. Dagobert és Karolomann frank herczegek, Ethelréd britt és Rachis longobárdok’ királyainak példáját fölemlitni elég itt, — a’ kik is kolostorban végzették ajtatos éltöket. Tudományos kiképzettség még a’ polgári ügyekben is szükségessé tette ez időben a’ szerzeteseket, kik közül sokan a’ fejedelmi tanács’ koszoMijába füzeitek, majd követekként küldettek, sőt törvény’ szerkezetére és hozásra is felvétettek. Ennyi kitüntetés és ajtatos kegyelet természetesen növelte az ifjú keblekben a’ szerzetes élet iránti lclkesiilést, mellynek eredménye lön a’ szerzeteseknek sokasága, ’s igy történt, hogy a’ nem igazán hivatottak is többen felvétetnének, kik később a’szerzetesek’ érdemét és hírét, erkölcstelen viselőtök által beszennyezték! Majd növekedvén vagyon- és gazdagságban, evvel egynémellyel« a’szigor ellenére kényelem- és fegy- telen élet-módra visszaéltek. Majd ismét mások el- világosiadván polgári ügyekbe ott is beavatkoztak, hol hivatva nem voltak, majd végre az egyházi kormányzatba bocsájtkoztak. Ez másként nem is képzelhető; mert hiába, hol ezrekből áll valamelly inté— Kürmüczy, kér. egyh. tört. 6 4