Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

20

a’ finnek, ’s később sok más tót ajkú népek vették fel a’ keresztséget. A’ litvánok’ megtérése Hedvig lengyel királyság örököse’ buzgalmának gyümölcse volt, ki kezét Jagelló litván fejedelemnek csak azon feltétel alatt Ígérte, ha előbb kereszténynyé leend, mit ez megtévén, példája által a’ népet is Jézus' egyházába vezette. — A’ poroszok egész a’ 13dik századig követték vad szokásaikat, ’s kegyetlen áldozatokkal tömjéneztek pogány isteneiknek. Ok az elfogott ellenséget isteneiknek feláldozák, ’s nö- gyermekeiket, egyet kivéve, kitették minden emberi érzelmek’ ellenére ragadozó állatok’ martalékául. E’ durva ’s kegyetlen nép’ megtérése sok kísérlet után csak akkor sikerült, midőn a’ teutoni lovagrend őket hoszszas háború után uralma alá hajtotta, ’s a’ keresztény hit’ felvételére szorította. Nem lehet ugyan ez eljárást dicsérnünk, valamint a’ vratislavi püspök sem helyeslette a’ poroszoknak keményebb módokkali kényszerítését a’ keresztséig’ felvételére; de megfontolván vallási kegyetlen szertartásaikat, ollyaknak látandjuk, millye- ket polgárikig sem lehet eltűrni : mivel mig ők pogány isteneiket imádták titkon, emberáldozatokat vittek volna oltáraikra; ’s igy polgári szempontból is egyedüli eszköznek tekintetett a’ keresztény hitrei áttérités. — Ne feledjük el továbbá — mint feljebb is említők — az időt, mellyben ez történt, az uralkodó szellemet, melly átlengte Európát; ne ama szenvedéseket . mellyeknek a' keresztények — a’ pogány