Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

81 népektől üldöztetve — kitétettek,’s ekkor nem fogunk fenhéjazó hangon ’s könnyelmüleg kárhozatot mon­dani az illyetén jó szándokból eredt gyarlóságok felett. ív. A’ keresztes háború. A’ történet’ e’ korszakának nagyszerű ese­ményekben dus csarnoka egy tüneményt ad elébe az olvasónak, mellyhez hasonlót sem az ó világ, sem az ujabb fel nem mutathat; mert Homér’hösköl- teményeiben megéneklett görög harcz sokkal kissze­rűbb ama századokig tartó lelkesedésnél, inelly egész világrészt folytonos mozgalomra élesztett. T. i. szent lelkesedés’ szelleme hatotta meg Europa’ keresztény népeit, ’s a’ legtávolabb nemzeteket és népeket ugyanazon szent tűz hevitette közös zászlók alatt — rokonokat, családot, sőt még a’ hont is elhagyva — ezer veszély között sietni a’messze távolban pogány uralom alól felszabadítni Jeruzsálemet, a’ szent vá­rost, hol az emberi nem’ megváltása a’ kereszten végbement, hol Üdvözítőnk élt ’s elvérzett! — E’ szent hév és lelkesedés szülte a’ keresztes háborút, melly felett, midőn a’ jámbor ember ’s főleg ke­resztény tisztelet- és méltánylatos bámulattal elmél­kedik, a’ hideg és vallási érzelmektől fel nem mele­gült kebel mint vakbuzgalom’ lázrohamától elfordul. Mielőtt azonban az okszerű történetíró’ lisztét telje-

Next

/
Oldalképek
Tartalom