Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
113 v. Egyházi zsinat. Midőn a’ katholika hit’ és egyház“ érdeke, az eretnekség’ terjedése, a’ megtágult fegyelem’ szilárdítása szükségessé tette az egész keresztény egyháznak zsinatokbani egyhegyülését : Róma’püspökei, mint Péter’ utódai, magas hivatásuknak ismerték, a' katholika egyház’ püspökeit zsinatra meghívni, hogy ott a’ Szentlélek’ sugallatától vezéreltetve hoznának üdvös szabályokat, ’s a’ hitkérdésekben mondanák ki csalhatatlan Ítéletüket. A’ katholikus hívek, mihelyt a’közönséges zsinat’ Ítélete kihirdettetett, azt mint Szentlélek’ szózatát tisztelték, ’s ki ezen ítélet ellen feltámadni merészlett, azt eretneknek tartották. Keleten az utolsó közönséges zsinat Konstantinápolyban Adorján pápa’ követeinek elnöklete alatt 869ben tartatott. Itt a’ szakadár és a’ konstantinápolyi palriárkaságra erőszakosan fölemeltetett Pholius ítéltetett el, és mint bitorló, székétől megfoszlatván, sz. Ignácz székébe visszahelyeztetett. Rómában az első lateranumi zsinatban II. Kai- list pápa személyesen elnöklőit, 1023ban. Itt a’ római császár és pápa közti vormsi béke a' püspökök és főpapok’ szabad választásáról megerösittetetl. Körmöczy, kér. egyh. tört. 8
