Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

114

II. laczc pápa 1139beji hívta egybe a’ ni á s o- d i k lateranumi közönséges zsinatot. Tárgya volt Arnold és BruisPéter tévelyeinek megítélése, a' legyeiéin’ szilárdítása és az egyház’ békéje- ’s egységének megállapítása.

III. Sándor pápának elnöklete alatt 1179ben tartatott a’ harmadik lateranumi zsinat, a’ pápa' választásakor támadni szokott szakadás- és zavarnak elhárítása, az eretnek tanok’kárhoztatása és a* fegyelem végett.

A’ negyedik lateranumi gyülekezetét 1215— hen III. In cze pápa hívta egybe. Itt több czélszerü rendeletek hozattak az eretnekség’ meggátolására, a’ szent földre küldendő kereszteshad- és az egyházi fegyelmet illetőleg.

Frankhonban két közönséges zsinat tartatott. Lyon városában az elsől245ben IV. Incze pápa állal vezéreltetvén, leginkább Fridrik római császár' ügyében és a’ napkeleti görög egyháznak a’ római katholika egyházzal eszközlendö egyesülése végett. A’ második zsinat X. Genjelij pápa által 1274ben hivatott egybe, a’ szorongott szent földi kereszténység’ segítsége, és a’ görögöknek a’római egy- házzali egyesülése miatt. Az elsőre nézve eredmény nem következett, de az egyesülésre nézve a' konstantinápolyi császár’ követei készeknek nyilatkoztak, és az egyesülés meg is történt a’ jelenlevő követek által, a’ császár nevében, de csak színre,