Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

129

A’ miveit Afrika’ fővárosában, Carthagóban keletkezett a zivatar, melly századokig ostorozta e’ világ’ részében az egyházi és polgári társaságot. T. i. a’ carthagói püspök az afrikai kereszténység’fejének tekintetett,’s azért azzá választatni legnagyobb kitüntetés’ és érdem’ jele volt. Nem csoda tehát, hogy a’ gőg és nagyravágyás megkísértett egynémelyeket, kik minden áron Carthago’ püspöki székére jutni iparkodtak. Meghalván 311-ik évben Men- surius, a’ megürült carthagói püspöki székre a’ papság és nép’ közös akaratából Coecilián választatott püspöknek, ’s csakhamar fel is szenteltetett. 0 példás élete, szelíd bánása és felebaráti szeretető által megnyerte bizodalmát a’jámbor híveknek, különben is több szép tulajdonokkal jeleskedvén. De a’ meghiúsult remény és vágyak irigységet ébresztettek Botrus és Coele- sius felszentelt papokban, kik püspökségre törekedtek, ’s azért Coeciliánra nehezteltek, hogy ő választatott el. Ki ismeri a’ megsértett hiúság’, a’ kijátszott nagyravágyás’ és gőg’ természetét; igen könnyen megfoghatja magyarázni azon ellenségeskedést és üldözést, mellyet a’ most említett két vetélytárs támasztott Coecilián ellen. Pár- ot alakítottak, a’ szent életű férfiút különféle rágalmakkal illették, az ő elválasztását törvénytelen ’s igy érvénytelennek állitván. Hoz9