Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

19

néztek azon óhajtott nap elé, mellyben Messiás születendik. De benne koránsem a’ szellemi rabság ’s a’ bűn’ bilincseinek megtörőjét, nem az iiclvezítőt, hanem hatalmas népek- ’s birodalmakat a’ zsidó nép’ uralma alá hóditó vezért ’s királyt vártak, ki fényes kísérettel, ünnepélyesen jele- nendik meg Jerusalemben. E’ fellengző, ’s nyomorult állapotuknak olly igen hízelgő édes remény ’s hit mély gyökeret vert a’ nép’ szivében, ’s igy az Üdvezitőnek, a’ szellemi ország’ alapítójának elfogadására őket alkalmatlanná tette. Szólnak ugyan a’ próféták egy pompás, dicsőségteljes megjelenéséről a’ Messiásnak, de ez második eljövetelét illeti, mint bíróét az Ítélet’ napján. Az elsőről úgy szólnak, mint tanítónak egyszerű feltűnéséről. A’ zsidók tehát a’ Messiás

’ második megjelenését összezavarták az elsővel. E’ volt leginkább lényeges, e’ gyökeres oka annak, miért vonakodtak a’ zsidók Jézust Messiásnak elfogadni, t. i. igénytelen, egyszerű föllépése, szegény ’s alsó osztályból szedett kísérete, minden fény, pompa, dicsőség, a’ földi király ’s hatalmas hóditó’ minden külső jele nélküli működése nem, felelt meg ama nagyszerű várakozásnak, ama költői képzeletnek, minővel eltelve valának az együgyűek. Kicsiny- ’s aljasnak tetszett nekik egy nazarethi ácsfiú’ személye a

Messiásnak képzelt királyi méltóságához, szégven2*