Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

lették őt az Ígért Szabaditóul elfogadni, mert büszke, fenhéjazó, ’s a’ rómaiak’ lealázását bo- szuállólag kívánó reményeikkel homlokegyenest ellenkezett Jézus’ születése, neveltetése, ’s egész életmódja. Telvék az evangéliumi könyvek eme balitélet ’s tévelygés’ nyomaival. — A’ vallás' lényegét külsőségekben helyezvén, az igaz erényességet nem követték. A’ Moses által kijelentett vallásnak fő czélja oda irányoztatott, hogy a‘ külső isteni tisztelet, ’s törvényrendelte szertartások belső tisztaságra, ’s a’ szív’ nemesbítésére szolgáljanak; de a’ szabad akaratjával visszaélő zsidó nép eltért az istentől nekie kitűzött czéltól, ’s midőn bizonyos kicsinységeket, koholt hagyományokat, babonás szokásokat szigorú pontossággal teljesített: a’ szív’ megalázását, a’ felebaráti szeretetet, az igazságot kötelességének nem tartotta. Magát választott népnek, Ábrahám’ örökösinek tudván, minden más nemzeteket megvetve lenézett; sőt jogosítva hitte magát őket megcsalni, nekiek romlásukra lenni. Az evangélium’majd minden lapja mutatja eme hibákat és erkölcsi elfogultságokat, miért több Ízben Üdvözítőnktől a’ nép’ tudósai megrovattak. A’ házassági fegyelem és kötelék is igen megtágult, a" bujaság elterjedt, szóval mind értelme, mind szive a’ zsidóságnak sok előítélet, bűnös hajlam- és erkölcstelenséggel megrontatott.