Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

80

Miklós győri olvasó kanonok s királyi kápolna énekes kolosvári T a- más mesterrel készítetett 1427-ben. A rajzolat és fóstészet vagy könyv- szinezetnek sok és szép példányai régi kéziratok — könyvekben is léteznek , mint ama föneb említett váczi P á 1 atya könyvéből világos.

Bölcselkedő tanulmányok üzéséről honunkban eléggé tanúskodnak szent István s más régi királyink törvényei, leginkább szent Imréh öz intézett in t éskön y ve; melly elmélkedés a dolgok s körülmények gondos öszvevetésének eredvénye. L őr in ez esztergomi érsekről mondja a zoborhegyen 1111-ben költ oklevél „philosophiae rivulis gratanter perfusus“ kinek elnöklete alatt akkoron pörös ügyek vizsgálata folyt '). Ha okle ve linket figyelmesen olvassuk , az akkori (merő egyházi) j e g y z ő k, cancellárok elméje s szellemi ki- fejledtsége világosan szemlélhető. Mennyi bölcs észrevétel az emberi dolgok menete, az ember kilátási, a világ jelleme, az erkölcsök minősége , egyesek tulajdoni s érdemi fölött áll azoknak bevezetésén és szövegén át elhintve. Némellyekben közvetlenül még a rendszerre isismerhetni, mellyhöz az egyházi jegyző szegődött; például az 1348-ki Késmárk városi oklevél tartja: „Cum omnia entia tendi habent ad esse primum, cum homo sit rationabilis creatura, mediante autem ratione assimiletur entibus nobilissimis stb. 2). — Bertholti Simon hadi érdeméről mondá Lajos jegyzője „quae juxta status sui quiditatem exhibuit legaliter 3). stb.

A térmészettudomány fejledése, mi csak korunk érdeme, e századok folytán az emberi nemnek ezen ifjú pályáján s a polgári állapotok fejletlen zavarában csekély vala. Azért nem bámulatos újság, mit D u plessis ir e századokról: „A légben, földön, tengeren folytatódtak a csodák, illyeneket e kor irói gondosan jegyeznek föl: de Pas- kál páp (mond Platina) ollyanokban föl nem akadott, hanem a tüneményeket természeti okaikra vezeté vissza és nemtetszését nyilvá- nyitá azok iránt, kik ama csodákban hittek“ 4). Illy Paskálok többen voltak, s hazánkban az egykori egyház tagjai közt számos jeles természet tu dóst veszünk észre, kikből királyok udvari orvosai vétettek. Ollyan volt alkalmasint Draco Kálmán alatt, Tamás IV. Istvánnál, Pétér spalati érsek, III. Bélánál, Sándor II. Endrénél a szentföldi hadjáraton; Gell ér d IV. Béla alatt, Mutinius szepesi prépost V. István alatt; Bonaventura mester szerzetes Adorján bibornoknak „physicus capellanusa“ 1254-ben vasi prépost 5) Péter spalati érsekről magyar születésű C hi tel eni család tagjáról írja Tamás főesperes, mikint a nagy s bő tudományú jeles erényü férfiú

J) Cod. dipl. 7. 4, 57.

2) Cod. dipl. 9. 1, 638 s köV.

3) Cod. dipl. 9. 1, 647 s köV.

*) Duplessis hist. d. la Papauté 578.

5) Cod dipl. 4. 2, 256.