Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
81 leginkább a természet tudományában előhaladott annyira, hogy egészséges embernek is az abrázatjából megtudná, milly nyavalába s mikor siilyedend, s milly gyógyszer segítségével volna helyre hozatandó ,). Szintúgy orvoskodtak Fér en ez mester Lajos orvosa, László orvos váradi prépost * 2). Horravi János, de Paulo Pál. Robert Károly hires orvosa volt Jakab mester, posonyi prépost, s 1332 táján Csanádi püspök, ki a királyt Cs anády érsek- s Endre egri püspökkel együtt Nápolyba a fiatal Endre koronázására kiséré 3). Fr. Loanus vagy Launus esztergomi kereszteslovagok mestere — „specialis physicus domini regis“ 1340-ben 4 5 *). A pécsi káptalanban 1332 táján találunk „Petrus a p otliic a r ius“ nevű kanonokot, ki alkalmasint ugyan egy a pécsi kórháznak ;,Péter kanonok“ nevű akkori gondviselőjével ■'). — Némelly egyház szolgák a tiltott alc hy m i a i tanulmányokkal is bíbelődtek, mit a domoko 3Íak 12 73-ki gyülekezete Pesten szigorúan titalmaz (i). Ez és a csillagjóslat foltok gyanánt tűnnek előekorszak tudományában. Érczmüvesség és csillagjóslat sarktudományul nézettek a bűvészek hatalma s gyakorlatira, mikbe a pogányság hiedelméből olly lassan s nehezen üdülő nép tisztelete-, bámulata-s vágyainak tárgyát helyezte. Ki nem hallotta Klingszor a jeless országszerte bűvészül csodált Klingszor hírét? Ezen erdélyi szász tudós a németek verseit s krónikáit tölté be tetteinek c3odaszerüségével 7). „Nemes és gazdag bölcselkedő férfiú, ki sajátszerű világi tanulmányokat s dolgokat már gyermek korától fogva űzött“ 8). L aj o s király után csak az egyház J) Thomas Archidiac. Spalat. Hist. Salon. 2) „Artis medicinae magister physicus regis.“ Keresztúri Eccl. Varad. 1,65. 3) Cod. dipl. 8. 3, 635. 4) Cod. dipl. 9. 1, 151. 5) Haas Pécs leírása 162. <\) Cod. dipl. 7. 2, 28. 7) „Kein man auf diesem erdreich Man vuste nirgent seinen gleich In den sieben freien Künsten Des kaem er zu grossen gunslen Das in des königs von Ungernlaudl Er was meyster Klingsöer gnant. Des wart Ime des konigs soldes Alle monat ein marck goldes Wen er was ein wunder weyse man Und nam sich des gestirnsehens an lind sagte zukanftige dynek Und was man in dem lande beging Wan er kond auch die schwarze kirnst Damiit er kriegt viell gunst Des königs und auch anderer leute Die heylige schrillt könnt er gedeute.“ Vita S. Elisabethae Menkenuél 2, 2039 oszlopon. s) Theodorici vita S. Elis. Canisiusnál led. antiq 4, 118. 6
