Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
79 faragó Dömötör mester a szentély boltozatán örökité emlékét, hol írva áll: „1303 labore magistri Demetri lapidicidae.“ Lajos alatt az olasz ízlés s művészet jobban terjedett; egyik 1358-ki oklevelében olvashatni „capellam ex dolatis lapidibus pulcherrime fabricatam mi- rificeque in pictura adornatam“ '). Erzsébet királynénak klarissa monostora Budán „mirifici operis structura fundatum“ -); ide tartozik a Mária völgyi és — Nostrai templom. Szép emlékeink vannak még dicső Arpádaink és vegyes házi királyaink korszakából, miket a természet anyagaiba rakván le lételük érzelmeinek tapintható jeleit hagyták ama régi jámbor emberek reánk. Fönnevezett szentházakon kivül van szent Margit ezüst oltára t. ez. Batthányi V i n c z é n é birtokában , hová Ba tt h y ány i bibornok után jutott, s Bécsben áll. A jámbor régiek fejdelmek s polgárok egy- iránt, házi kis olt ár okát tehetőség szerint kápolnákat is emel- tetének, hogy legyen helyük, hova pillanat szükségelte imáikkal vonuljanak. — Egy részint e jámbor szokás napjainkra is fónmaradott. A kis oltár — kápolna - alakú, ó német stylben, 10 ujnyi hosszú, 15 széles; mélysége két ujjat tesz , ábrázolván a bold, szüzet, midőn isteni gyermekét emlőin tartja. — Ide tartoznak a faragás és szobrászatnak napjainkra fönmaradt müvei. A pécsi dóm szobrásza Dömötör 1303 évszámmal irá föl nevét a szentély boltjára. — Az imént elszámlált szentházak, kivált a kassai, lőcsei, körmöczi — a faragás szép műveiben bővelkednek. A monostorok, főpapi paloták folyosói szent vagy boldogságos elődök és szerzettársak szobrai — vagy képeivel ékesítettek. Váradon a XIV. században szent István, Imre és László szobrai érczből öntettek. „Kik valának a hazai szobrászok? kérdy Toidy Ferencz, a Pyrker képtár megnyitásakor mondott beszédében. Tudjuk hogy a középkor művészei, építészek és szobrászok, vésők és képírók, kevés kivétellel mindenütt szerzetesek voltak. így volt ez nálunk is hihetőleg valamennyi gazdagabb szerzeteknél; tettleges emlékzete ez állapotnak a paulinok és cziszterczieknél egész a múlt század középig maradt fon. A szentlőrinczi paulin monostorban , tudományokon kivül a képző művészetek —- a rajzolás, fösté- szet, képfaragás világiak számára is tanitattak. Kolosvári Márton és Gy örgy mesterek, ama váradi szobrok öntői; Traguri Jakab budai műhelyéből került Mátyás királynak Herculese , Dianája, Apollója. — Himvarrásnak szép müve tisztelhető a k irály i palástban, mit Gizi a királyné hímezett. Esztergomi szent Adalbert templomban Jób érsek musiv föstvényeket állitatott föl III. Béla korában. A honi föstészet müvei közöl csak kevés e korszakból reánk maradott oltárlap régi szentházainkban még szemlélhető, mint amaz, mit Kovachich emlit Repertóriumában s mit *) *) God. dipl. 9. 2, 665 s köv. Cod. dipl. 9. 3, 329.
