Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
35 lék“ '). — Ez ünnepély ideje 1082-ki kisasszony hava 20-kán múlt; következő évi szent András hava 5-kén történt szent Imre herezeg tetemének fölvétele 2). Szintúgy, talán előbb még, 1078-ban Gellérd püspök szenttéavatása 3). Hasonlag III. Béla korában szent László királyé sat. Lelkészeten kívül a nép erkölcsei- s vallásosságának emelésére jótékony befolyást gyakoroltak a szent testvérületek, miilyeneknek példáját leljük már 1092-ben az úgynevezett calendai társfelek (fratres calendarii) társulatában. Nevét a hónap első, calendae nevezetű, napjától kölcsönözte, mellyen egybegyülvea jövő hónap folytában tartandó vallás gyakorlatokat, alamizsnaadást s böjtöket megrendelőnek a társak. Szent László törvényeinek 39 czikkében rendelet van apátok és szerzetesek a calendai testvérek közt ne üljenek; hanem az apát a monostor számára nyújtott ajándokot átvevőn, afelek közt szabály szerint oszsza fel,“ mi által valami visszaélések elejét akarák venni. 4) Talán ez időtájban alakult meg a szepesi plébánosoknak épületes testvé- rülete is, melly időjártával hüledezve 1298-ban megujittatott. Mintegy 18 lelkész társult ekkor újra össze, kiknél a köz istentiszteleti gyakorlatokon kívül különösen a szent Lélek imádása s a boldogságos szűz tisztelete tűzetett ki: kölcsönös szeretet s bizalom foná körül a testvérülteket. Négy ügyvivőjük volt mint erkölcsi őr sbiró, kik évenkint szoktak választatni. Gyűléseiket szentházban tárták, hová csak kar- üngben mentek. „Sarkantyúval és karüng nélkül ide belépni tilos,“ áll szabályai egyikében 5). — A liptói plébánosok közt is fónállott calendai testvérület, mellyet kérelmükre Csanádi érsek megerősíte 1348-ban s teljes búcsút engede nekik. Ezek éven át kétszer gyülekeztek egybe „az üdv dolgát tárgyalván, miután a szent Lelket segédül fölhivták volna“ ß). Zá gr á b o n 1380 táján P ál püspök alapitá a calendai testvér ül e t et, szintén a Bold o gs ágo s Szűz tiszteletére. Szent Jeromos napján a püspök misét monda, maga- s elődiért; aztán alamizsnát oszta; következő két napon a társfelek közjavakból, a testvérület tárából adakoztak a szegényeknek. A püspök egy forintot s húsz átalag bort, rangos kanonok fél forintot s tiz átalag bort, a többi annak felét, más papi s világi tagok húsz fillért adtak a köztárba évenkint. *) *) Anonymi Mellic. residua de vita S. Stephani Batthyányi Leges Eccl. 1,411 s köv. 2) Calendarium Sacramentarii Boldvensis: III. non. Septembris depositio Sancti Henrici. — Nonis Novembris Elevatio Henrici ducis.“ Batthyányi leges Eccl. 1, 169. Suriusból. s) Arnoldi Yionis vita S. Gerardi Batthy. Leges Eccl 1, 414. *) S. Ladisl. Decret. lib. 1. cap. 39. Vesd öszve Kat. 2,607 s köv. — Batthyányi Leges Eccl. 1,441 lapon. 5) Cod. dipl. 6. 2, 167 s köv. fi) ea quae salutis sunt, pertractarunt, invocata Spiritus Sancti gratia.“ Cod. dipl. 9. 1, 578 s köv. — 9. 2. 694 s köv. 3*
