Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

Testvérleti főnök a dekán; javaikat eladni nem volt szabad; megholt társukat mindnyája kikéséró s gyertyás misét mondata érette stb '). — János egri püspök a káptalanában alakult ur-testi testvérületet hely­benhagyta 1386-ban 2), valamint a szent Péter-félét Raguzában Du- razzói Endre érsek 1391-ben 3). Ha a főpásztornak s káptalani papjainak, ha a város vagy földes úri lak lelkésze és segédeinek buzgalmas hitoktatása, erényes életének példája, közéleti ujjmutatásai s a közviszonyokra ható szabályadási a nép szelídítésében s polgárosításában, leginkább a vallási s erkölcsi érzelmek vezetésében sokat sőt tetemest tehetének: úgy nem ke­vésbé működhetók a hitvallás és erkölcs javításán a szerzeti élet­szigornak szemlélete. Korunk szánakozattal szereti lenézni a csendes magányok jámbor lakosit, mint a kik e szép világnak igéző kéjelmi öléből kibontakozva, testi öngyilkosul lassú halállal ki látszanak múlni, gyászos, szomorító képek környékében. Kétségbeesés, azt gondolja, az elvakultak sorsa a szűk, szegény czellában. De lépjetek csak a kívülről rideg, XI. századi monostor falai közé, midőn a csinatlan toronyban a harang meg- kondult: látni fogtok embereket, kik előtt minden, mi az öröklét eszmé­jén kívül áll, hiú álom csak; az érez szava az utolsó órára emlékezteté az alázatos sorsfeleket s a hatás soká rezeg még a lélekben, miután az egyhangú intő rég elnémula. A hajnal szövétneke, a nap minden órája imában leli őket; szent daljaiktól visszahangozik a közel erdő völgye, szentházi világításától fényözönbe merül az éj homálya s a hegyi mo­nostorban érzékfölötti világlakosokat alászálva fogtok gyanítani. A tájnak szegény földművelője fól-fölpillant néha az istenes férfiak életmodorára; vallási érzelme felbuzdul, lelkében üdvös gondo­latok ébrednek, imára kel ő is, s gyűl felebarátja szeretetére: a főlépés megtörtént; a keresztény törvénynek alapszabálya döntő rázást okozott az önzésen ; a barbár lelke lágyulni fog, simulékony lesz s az ember a földi létnek egyedül boldogító pályára utaltatott. A szerzetes azért talán nagyobb hatással is folyhatott be a p o g á- nyok polgárosítására, mivel ezek képzelmét jobban elfoglalhat­ta. A világi papság, egyenkint elszórva a vidéken, a mindennapi látásnak, gyakorta kifosztásnak, s egyéb bántalomnak is inkább ki volt téve: ellenben a sok együtt lakó szerzetesek ritkábbsága, né­milegeltérő, újnak vélt szertartásokkal kötött társas islenszolgálata, erősen védelmezett várias laka, mellyen büntetlenül erőszakolni nem lehete, mind ez nagyobb tiszteletet vívhata ki a szerzeti életsorsosok részére, s mélyebb hatásra is nyerheté meg a vad kebelt. Azért ezen és kővetkező több századokban a monostorok menhelyül szolgáltak az egyháznak, valamint az egyház a világiak menhelye volt. ') Cod. dipl. 9. 4, 250 s köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom