Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

akkor saját nagyszombati nyomdájában, mellvet a Jesuitáktól vett volt. M onn z- 16inak magyar munkái mind nyomtatásban mind kézírásban a posonyikáptalan könyv- s levéltárában láthatók, úgymint: Szenteknek hozzánk való segéd- ségekriil 1579-ben kinyomva Nagyszombatban; más hit—vitázati magyar müvei 1584—1600-ig szerkezve csak kéziratban találtatnak; vannak Monoz- lay szent beszédjein kívül más kát. paptól 1578-ban ismeretlen helyen nyomtatott praedikácziók (155 szám alatt stb.) Az első magyar naptár 1571-ből van, Egieduthi Gergelytől, ki azt ajánlá: ,,az én tisztelendő és bizodalmas Uramnak és Patronus Thelegdi Miklósnak az nemes Esztergomi Cáptalannak leetorának.“ Talán ugyan ezen naptár volt mellv 1584- ben a nagyszombati (T el egdiféle) nyomdából került ki illy czím alatt: Kalen- dáriomés azEgeknecs cbillagoknac Forgásából az időnec naponkintvaló ítélet.“ A magyar szavak öszveszedésében dolgozott Pesthi Gábor e czimii munka szerkesztésével: „nomenclatura sex lingvarum;“ Veranchieh Faustus Csanádi püspök kis szótárában, mit 1595-ben Velenczén nyomata, magyar szavak is fordulnak elő, valamint a tizenegy nyelvű ,,lioni Kalepinusban“ 1587- ből. Gesinge püspöktől nyelvtant bírván a protestánsok, most tovább folytaták nyelvünk szabály visgálatit. Országgyűléseken a német házból származott királyoknak többnyire latin, de gyakorta német előadásit is a nemzet nyelvén főpapok inagyarázgaták, mint tévé 1593-ban Kutass y János püspök s cancellár x).

Valamint ősvallásunk és alkotványunk épsége, népnevelésünk s tudományosságunk állása s áltáljában mindennek, mi az emberiségnek főbb érdekeit illeti, előmozdítását s virágzatát a nagy Pázmány Péternek köszönheti nemzetünk: úgy nyelvünk egén is ezen érsek a fénypontok Iegjeles- bike. Ajesuita tanodákban kiképezve, s oktatván önmaga is, munkáinakfőbbjétaz „ídvességre vezető kalauzt“magyar nyelven szerkézé, egy úttal a legnagyobb vallási és nyelvtörténeti eredvényeket létesítvén; kalauza egy magyar Úr könyvtárában sem hiányozott (Rákóczy György hálalevelet irt Pázmánynak a megküldött müvekért). Vitairatait Pázmány többnyire magyarul készité; egyikben ezt mondja: „jólehet Deákul is tudok, de mivel a Kalauzt a Magyarokért Magyarul irtain, annak oltalmát — is Magyarul akarom irnyia, Nemzetségemnek lelki orvosságáért. Tudom, ebben senki illegnem ütközik. Mert, ha másnak szabad a Magyar könyvre Deákul felelni; engem sem tilthat, hogy Magyarúl ne írjak a Deák könyvre“2). Pázmány müve ,,Kempis Tamás Krisztus követésének fordítása;“ 1613-tól 1636-ig mondott szentbeszédei stb. Példáján indultak Kopcsányi Márton, Ná- dasy, Lépes Bálint, Balásfy Tamás, Veresmarty Mihály posonyi kanonok stb. A kálvini prédikátorok, kikkel szünetlen vitázatokba ke') „Allda ihre Erzherzogliche Durchlaucht nach zuvor angehörten Mess, auf einen rőtben sammtenen Sessel sitzend, die Sach lateinisch proponirt, welches Hr. Kanzler Johannes Kuthassy in ungrischer Sprach ein Periodum nach den andern verdolmetscht“.— Diar. deput. Sopron. 1593 Febr. 12. Kovachich s. s. m. m. 1,278 '-) Pázmány ..a sötét hajnalcsillag stb.“ 5. 6. lap.