Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

125

vári apát, miszerint a Gyula és Szigetvári nemes urak kedvéért, kik közelben liillielyet nem bírnak, egy vagy két káptalani embert hithelyi hivatalkodás végett hozzájok küldjenek. A zalavári és kapornak! gyülelem megszűntével 1575 táján, hivatalkörét s jegyzőkönyveit a vasi káptalan vévé át *); melly 1578 : 20 tcz. szerint biztosb maradás végett S zomb a t- helyre tétetett. A thuróczi gyülelemben 1586 óta a jesuiták hivatalkod- tak — igy a többi.

Nemzeti nyelvünk műveletében érdemeket szerző egyháziak e korszak tartása alatt, minden balsors vetette akadályok daczára nagy számmal találtatnak, nem azért, mintha ebbeli buzgalmuk csak most élesztelett volna föl, ahhoz képest, mint az elmúlt századokban volt: hanem azért mivel korunkhoz közelebb állva, müveiket, nemzeti nyelvünk régi emlékeit, reánk biztosban és nagyobb számmal szállíthatták. Ezek közé tartoznak az 1530 táján írott munkák, u. m. 1. „Az Lándor Feyrwár elvezéssének oka e wotli ées ig essetli,“ 1521-re vonatkozik. Az eredeti barálirás 13 ivre terjed,“ írja az ismertető. 2. Ugyan attól: „Az János kerály Arwethat hasánakh nylwán waló ees leg clsenn ky nylathkoztathássa azokthwl, kyk az dologhban benne woltanak2), — Zent Yeronimus, szent Adorján apátli- zűz zent Katharyna, zent Mária Magdalena és zent Wrswla legendáik. Több egyházi beszéd, némelly apáezák által 1530 körül készült kézirat az ér- sekujvári ferenczieknél. Más, ide tartozó iratokról nem tudjuk, ki készité, s meglehet, hogy itt is sok egyházi és szerzetes munkálódott, de nevük a háládat elől feledékben múlt 3).

1’ esti Gál) o r kanonoktól szentirási fordításán kívül bírjuk Aesop meséit 1536-ból1); ide tartozik Ve like György (nagyszombati tanodafő- nük), észt. kanonok 1552—1577 táján szent Dávid soltárainak fordítója. A magyar apáezák kivált a kláraiak magyar könyvekből művelődtek, imádkoztak s a már említett Schuster féle magyar klarissák ordinariuma teljes történettel bir, mellynek előlapján olvasható például: „anno 1689 die 27 Decembris. Adom szent Prophessioia Napián ezt a könyvet Soror Catharina Francisca Vlassichnak emlékezettől bogi sorgalmatossan tanúiba olvasny. — Soror Maria Victoria Balassa Ordinis S'. Clarae.“ — Az első itt fönlevő, de több kiszakasztott utáni lapon ez van írva : Benedictus az thewb antyfo- nákuwal ecs psalmusokuval, kyk az Sollbárba wadnak. Alul újabb kézzel írva: Jós. Ign. Dajka. Aztán: „Kezdetyk az másodyk rézé azaz ordinari- omnak nyáry reeze.-------Kálmáncsay László pap írása 1519-ből. —

Ismeretesek Monozlóy Endre püspöknek sok évig magyar hitszónoknak magyar könyvei, Telegdy Miklós püspöknek szent beszédei és evan- geliomos magyarázatai; első része nyomatott Bécsben 1578, második ugyan

') 1575: 17. tcz.

2) Tud. gyűjt. 1817. 1, 53 s köv.

3) Mugv. tud. társ. évkönyvei 2, 14 és köt. *) Valaszky lost. litt. 110