Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
124 előestéjén Erdő elv Gábor egri püspök elnöklete alatt tartatott, fölolvasta- ték a király kivánata, mellyszerint az örökös tartományok papságán 160,000 ít segély pénznek megvételére engedelme vala; ez öszvegből a magyar clerusra 93,333 járulék fizetése hárult, melly pénz üt év alatt évenkinli 18,666 l't osztalékban fizettetendék. Mi a betegeskedő prímás hozzájárul Iával el is fogadtatott és jövedelem aránya szerint az egyháziak közt fölosztatott 1). - Ez ama „quotta papalis pro fortaliciis“, melly a püspöki jövedelmeket maig- lan terhelé. c) Magyar nemzetiség füntartása. Foglalat. H i th el yek ideiglenes, teljes megszűnése; esztergomkáptaluni Nagyszombatban; a gyulai és szigeti nemesek folyamodása. —Magyar nyelv emlékei egyháziaktól; Pesti Gábor kanonok szentirása; a Kálmáncsay László pap irta K1 ari ss a ordinarium története. Monozlaj Endre, Gábor magyar müvei; Telegdy Miklós szentbeszédei. Első magyar naptár. A Veran- chichék. K uta sy országgyűlési magyarosító. Pázmány Péter kora, társai és müvei. Pécsváradi gunyja. Kassai magyarok panasza; Luther anyanyelvmiive- letének ha t ári. A főpapok őrköd ése a protestáns magyarkodások irányában. Szelepe hényi, Pető sajesuiták magyar nyel v művelete; Fal u d i. Molnár, Du gon ich, Szabó Dávid, Révai Miklós, Verseghy Fér en ez. Újabb magyar nyelvművelők , szótárirók, nyelvtanárok. A magyaratlán ulás okai. Vadkert lakosai. — Családépítő egyháziak hosszú sora, kik közöl Za- laházy, Thurzó, Oláh, Rédey, Pázmány, Eszterházy stb. stb. Az egyháziak által gyakorolt családalapítás vagy emelés modorai, a szepesi, posonyi, nyitrai, esztergomi káptalan levéltárából. — Elidegenített egyházjavak rövid jegyzéke. Elidegenített egyházi épületek mutatványsora. A magyar nemzetiség föntartásában érdemeket szereznie az egyháznak leginkább ezen korszakban szomorú ugyan de nagy alkalma volt, akar a hithelyek intézetét, akar a magyar nyelv ápolását, akar a nemzeti családok képezését vegyük tekintetbe. A megrongált belviszonyok alatt számos hithelyek a török birtokába esvén, mások meg világi kézre kerülvén, egyik a másik után enyésztek, mialatt nemzeti családiételünknek legnagyobb kincsét, a levéltárokat, alig lehete csak részben is megmenteni2). Megszűnt hithely lenni Buda, Orod, Pozsega, Ivnin, Fejérvár (a monostori), Sáág, Szentjob (ezek soha föl nem üdültek); Kalocsa, Fejérvár, (a káptalani), D i a k o v á r, V á r a d, Veszprém, Pécs, Vácz,Csanád,Chazma ideiglen elnyomva Magyarföld helyreállása idején fölelevenültek. Az esztergomi, Szombatba vonult, melly érseki káptalannak hivatalköre országul kiterjesztetett. Az 1563: 53 t. czben megkéretett az egri püspök és a zala’) Kéziratból Collectanea Ladislai Szörényi p. 97. Labor venerabilis cleri regni Hungáriáé stb. 2) V. öszve 1567: 31. tcz.
