Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
17 léli! Elhiilt bizonyosan ama kevés derék férfiúban is, kik a gonosz események kortanui voltak és kik az elkorcsulás folyamát erejükhöz képest megállítani bátorkodtak! Mert csak tehetetlen bánatba ne merüljön el teljesen lelked azon, mivel a vihar dúló fuvalma sajkádat megszaggatá: és mivel csupán hamu jelöli a hajdani fényiét nyomait, azért szemed ne tévedjen olly vadul s kétségbeesve a végtelenbe! — Föl! tettre! gátra! lám folyvást hullámzik még a tenger! a szél folyvást Űzheti czélra a vitorlákat s a legközelebbi perez, Istened ajándokából a siiker koszorúját vetheti sürgeteg keresetedre! Az elmúlt (XVI.) századi rendszabályokon Isten áldását látván az egyház, naponkint elevenülő buzgalommal zsinatolt, Forgách, Pázmány bi- bornokok alatt és tovább is a süker koszorúzta rendszabályoknak kitérje— dettebb használatán fáradozott, tudniillik lelkészek kiképzésén, az ifjúság oktatásán s vallási nevelésén, a fegyelem s jó erkölcsök gyarapításán. Növeldék fölállítása most is a főpapság gondjainak főtárgya volt. Uj megtérések új lelkészeket kívántak volna meg s üljenek hiányát leginkább török helyeken a szabadalmasok folyvást pó- tolák, kik az 1629ki zsinat 3 fej. szerint községeiknek catholica p ostii 1 á t (szenlirási szöveg- s világosító jegyzeteket) olvasának föl, vagy hitszónokoltak; sőt szükség esetén papi hivatalkörbül azt is gyakorolhatók, mire különös főpapi engedélyük volt. Pázmány végzése szerint a közel lakó plébánostól függtek, kit gyóntatás s áldoztatás végett meg kellett hivniok. A hittévedőktől ne talán catholicusokra ragadó gonosz erkölcsök ellen a nép megóvatását ajánld már Forgách zsinata löllben *). — A je- suiták szent testvérületei, a tanulók, fő-s nemes urak, polgárok s földművelők közt elterjesztve, sem hibázták el üdvös hatásukat, mclly a népnek vallásos s erényes érzelmeiben, a jó keresztényt bélyegző életmód ápolásában nyilatkozott. Első illyetén, a keresztény középkor dicséretes modorában alkotott testvéridet a „szent Erzsébetet meglátogató boldogságos szűznek tiszteletére“alakult 1617-ben. Főnöke maga Pázmány esztergomi érsek vala; de nagyszámusága miatt ezt 1636- ban a szeplőtelen fogantatási társulat követte s így tovább öszve- sen hét testvérület * 2). A testvérületek fogadása volt, bizonyos időben közösen szolgálni Istent, szegényeket gyámolítani, egymást a kegyelet, jámborság, türelem, s egyéb erényre buzdítani. — MUly kiáltó ellentétbe helyezék a testvérületek szerzői s védei ez üdvös intézet- s egyéb gondosságuk következtében megtermett szép erkölcsökkel az eddigien (voltaképen) lostött protestáns néperkölcsöket, eléggé világos csak a következő egykorú leírásból is: „voltak, ír lvazy, kik szent fogadásaikat a tavaszi böjt beálltával minden főtt étektőli tartóztatás, — majdnem teljes éhezés által táplálták; mások ezen időszakban ágy helyett puszta földön *) Synod. Kill cap. 1. 2) Kazy Hist. Univ. 201. 2.
