Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
10 tileg a püspöki városok s környékeik lelkészei, a főpap tanácsosi, segé- di, a megürült főpapi szék gondviselői, ügyvezetői; a megyének központi tanodájában oktatók s a mezei lelkészek képzői voltak. Olly népesb helyekre, hol püspök vagy apát nem vala, az egyházi hatóság alkalmas áldozárokat rendelt; egyes birtokos családok sem nélkülöztek házi papot, ki a közel város áldozárának mintegy fölvigyázata alatt a fóldesur lakán felkészült kápolnában (capella) az ur s oda sereglett cselédi, földművelő szolgái- (jobbágyai) nak lelki épülésére mondá el a szent misét, keresztény oktatást tarta, a szentségeket részint a püspöki székhelyről vévé, részint (az őt illetőket) önmaga készítő s kiszolgáltatá. A városok, várak vagy fóldesurak (házi) kápolnáján kívül az ezektől távolabb eső jobbágyok istenszolgálatára szent 1st ván az 1016- ki gyűlésen rendelé: ,,miszerint tiz falu építsen szentházat, mellynek két házhelyet s szintannyi szolgát, lovat, hat ökröt s két tehenet, har- mincz négy apró marhát adjon. Egyházi öltözék-, oltárkendők- s taka- rókrul a király gondoskodik ; papot s könyveket ád a püspök“ *). A magyar plébániák kezdete. Átlátta a bölcs király, mikép a magyarok szelídítése — s úgyszólván megemberítésének bajteljes munkája a szelídítő egyház férfiait, ha tisztöknek tökélyesen meg akarnak felelni, egészen el- foglalandja; miért is, a nyugoti nemzetek példáján indulva, olly állapotba helyező őket, miszerint élelemszerzés gondjaitól menten elmeszélesztő kézi munkára ne szoruljanak s bárkinek szeszélyes kényétől olly nagyon fűggeni ne kényszerüljenek. Innét következett a már megállapított főpásztori, káptalani, monostori, s egyéb lelkészi állomások-, mint a nemzet uj hitének tan-, őr- védhelyei-, az európai polgárosulás, a hu- manismus s a fólvilágosulás köz- s fénypontjainak földbirtok- s elégséges vagyonban történt körülsánczozása s illetőleg elláttatása. Mindezen, a magyar királyok, főurak, községek részéről létesített bővítései s javításai az egyház intézetinek, nagyobb tömeg adatból kiválasztva , voltaképen pedig ide nem tartozva, csak azért hozattak föl, miszerint ezekből is kitűnjék, hogy a magyar egyháznak alapítása s keletkezése az egyháziak tanácsa s egyéb befolyása által történt 2). Most már tárgyunknak kitűzött körébe fordulván, az egyház intézeteinek, mennyire ezek a vallás s erény gyarapítására czéloztak, egyházi és szerzetes fér fi ak általi létrehozataláról vagy fólse- géléséről lesz szó. Ősi főpapjainkat mint birtokosokat, jobbágyaiknak Istenhöz vezetése, s lelki üdvök munkálata végett a szentházaknak emelésére s alkalmas lelkészekkel ellátására kötelesség és Isten nevének dicsőitésé- ben tanúsított s ismeretes buzgalom indította. — Egyházitól származó egyházalapitványok sorában emlékeink szerint elsőül találtatik szent ') S. Steph. decretor. Lib. 2. cap. 34. a) Szent István lOOOki oklevele Cod. dipl. 1, 280 sat.
