Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
11 Géllé rd Csanádi püspök, a sz. Györgyféle apátság alapitója 1035. táján '). Legrégibb alapítványok közt nevezetes a Mar tyrius esztergomi érseké 1156-ból. Érseki kormánya hatodik évében az istentisztelet előmozdítása s a nép vallási épülésére esztergomi székegyházában uj oltárt emeltete s a boldogságos Szűz tiszteletére felavata olly rendeléssel, miszerint az érseki káptalaniak ide mindennap öszvegyül- jenek, s körötte a reggeli meg estvéli imaórákat végezzék; szombat napokon tömjénfüstölő, viasz gyertyák szolgálata mellett, aszentMá- ria zsoltár imái — s olvasmányaival ünnepélyes misét énekeljenek el. „Tudván pedig, úgymond, az írást, miszerint valaki oltárnak szolgál, oltárról táplálkozzék, s látván, mikép társfeleim a nevezett egyház kanonokai, vacsorát maiglan nélkülöztek, az apostol szavainál fogva, bő- velkedésünkből feleink Ínségén segíteni akarván, — a király s az egész ország helyeseké vei vacsora fejében hetven falu tizedét ajándékoztuk nekik, ép azon joggal, mellyel azok, mint tudvalévő, használatunkra me- gyeileg hozzánk tartoztak.“ Az ajándékozványt Barnabás királyi jegyző fejérvári kanonok írta, Miklós mester pedig II. Gejza király nevében arany és viasz pecséttel megerősité a következő főurak s egyháziak mint tanuk jelenlétében: Miko kalocsai érsek, Antimius pécsi, Ipoly váczi, Gua 11er erdélyi, Bánffi Lukács egri, István sunádi (csanádi) választott, Peta veszprémi választott, Gerváz győri választott, Mihály vár. választott, G o t s a 1 d zágrábi fölszentelt püspök; Ráfael budai,Macharius dömösi, Primogenitus váradi,Péter tituli prépost; Belus nádor, Henrik udvárbíró, A p p a bodrogi, S i- mon esztergomi, Gir eh nógrádi, Germán honti,Péter barsi ispán 2). Négy év múlva, 1160 tájánMartyrius érsek a fejérvári keresztes lovagok conventjében szentházat kezdett építeni, de belehalt és az érsek müvét Fruzina özvegy királyné, Izaszlav orosz fejdelem leánya bevégezvén, Th y mar birtokának odaajándékozásával tetézte3). Ezen királyné fia III. Béla 1175-ben szent István nemzeti ünnepét ülte Fejérvárott, hol nagyjai, úgymint Job esztergomi, Pál kalocsai érsek, Farkas nádor, Subán társországi bán, stb környezék. Ezek jelenlétében a király elébe lépett Ugrón választott zágrábi püspök s vele kanonokai azon folyamodással, miszerint régi okiratukat országosan erősítéssé meg. Az okirat tartalma szerint P r o d a n, boldogult zágrábi püspök, saját pénzen vett Golgonisa birtokát a t em p 1 o m o s lovagoknak ,Zelinát s uj telket pedig a zágrábi káptalanra hagyta volt örökségül. A kért erősítvényt Adorjá n jegyzővel íratta meg a király 4). 1217-ig Zágráb egyháza nagyon gyarapult javaiban, István püspöktől Pribisen, Dreucina, Odra, Scithic földet, *) *) S. Gerardi Scripta et Acta 331 lap. 2) Cod. dipl. 2, 140 s küv. 3) Kaprinay Hist, diplom. 2, 215 lapon a királynét So fiának nevezi, ki azonban Fruzina volt. Vesd öszve Schier Regin. Hung. 114 lap. *) Kerchelich Épp. Zágráb. 78.
