Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
151 1370-ben nyert hithelyi jogot s pöcsétet ’). — A hithelyek egyediből szoktak kiküldetni a kijegyzett vidék birtokosinak igtatásai, — jószágvételei — s hasonló cselekvények véghöz vitelére leendő hiteles tanuk. így hivatalkodott 1218-ki szent Lénárd napján Jakab nyitrai főesperes s esztergomi kanonok egy Apponyfalván tartott család- gyűlésen, hol az elefánti plébánia alapításáról szóló bizonyítványt iráa szentház védurainak, úgymint Pál, Tamás (Lampert ispán fiai,) leustachfalvai Leustach és Péter nyitrai ispánok, Mihály, Márton, Roynoch és Benedek ispánok jelenlétében 2). — Sok nemes magával hordá családi levelét, kivált a polgárháborúk zajos idején; mint Zolouki Márk, Márton fia 1284-ben — „privilegium quod penes se habuit, in fuga Cumanorum personaliter, in aquam submersum corruptum, quod etiam nobis praesentavit“ — mond az egri káptalan, melly annak helyébe az szerint, a melly levéltárában főnlétezett, Zo- 1 o v k i kérelmére uj oklevelet készite s kiada 3). — XV. században a hithelyi őrködés meg hivatalkodás hithelyi biztoslétet, s e miatt királyi segitséget gyakorta szükségelt. Jászó vára Thalafuz hatalmából fölszabadítva az alatta lévő prépostsággal, mellynek védelmére állott, uj veszélybejutott I456ban, midőn a kassai polgárság le akarta rontani: V. László a lerontást szigorúan megtiltotta4). Idő jártával néhány hithelyes monostor világi kezek igazgatásába került, mi a családok jogaira gyakorta sérelmes befolyással volt. Az 1472: 3 tcz. rendeli, illy helyeknek jó gondját viselje a király, főpapnak s az odavaló szerzetesek behozatalát eszközölje ki ; mostani világi vagy papi birtokosaik hat hónap alatt szerzetruhát ültsenek föl, kivévén azon papokat, kik a hithelyet apostolszéki engedelemmel birják. — Zentjoghi monostorban néhány nemes ur idegen pöcsét alatt adatá ki a leveleket; e pöcsét megsemmisítése határoztatotts); sőt Váradnak közelléte s kétféle hithelye tekintetetéből az 1486: 59. tcz. értelmében a zentjoghi gyülelem, mint a kisebbek egyike levélkiadástól eltiltatott. Ez évi 11 s 12 határzat nyomán monostori apát, prépost ugyanazon szerzetből le- hete csak s a jó rend s biztos levélőrzés végett a püspökök megígérték, hogy vagy önmagok, vagy helynökcik által minden évben visgálatot fognak tartani. A bosnya káptalan 1498 táján kipusztitva lévén, azon évi 12 tezben azt a jogot nyeré, miszerint, a budai gyanánt, egész országban tanút állhasson stb, de mivel ez csak zavart s helytelenséget okoza,'II. Vlászló további hivatalkodástól eltiltá (’). Egyébiránt ez évben a zentjoghi gyülelem visszaállittatott, a sáaghi pedig Gö- •) •) Perger János dipt. 1. 14 s köv. — Cod. dipl. 1, 398. — 9. 4, 327 s köv. a) Cod. dipl. 3. 1, 267. s köv. s) Cod. dipl. 7. 5, 464 s köv. 4) V. László lev. Kassához K-prinay Hist. dipl. 1, 113. 5) Supplem. ad Vest. Comit 2, 217. ') Yestig. Comitior. 432.
