Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
96 Ide tartoznak még a következő hitszónoki írók: Szombathelyi T a- más paulin rendfőnök számos magyar beszédeke s egyéb értekezéseket irt 1476-ban ') : magyar Mihály ferenczi szerzetes a pesti zárdában monda s kiada 120 (természetesen magyar) heszédet, mik „biga salutis“ czim alatt 1494-ben nyomattak legelőször a straszburgi nyomdában, aztán Hagenauban 1620, hol „breviarumconcionatorum“ nevet viselnek 2); — volt még egy magyar Mihály domokosi szerzetes, kinek 13 beszédét 1611-ben nyomottakat ismerjük: „Penuarium Christianae vitae“ czim alatt 3). A szentnyelvek s szentirási tanulmányok virágzatáról tanúskodik sok iró s tüdős, kike század folytában tündököltek honunkban. Külföldi nagyobb egyetemeknél máre korszak folytában fönállot- tak a keleti nyelvek tanszékei, mint a párisiban, oxfordiban. Aphilologiá- nak XV. század kezdetétől látható emelkedése, a bibliai tanulmányok tökélyesbülésére jótékony befolyást gyakorolt. Még 1109 évtől fogva Cite auxi István apát létre hozta a bibliai correctóriát, miből kivált a Sorbonna kezelése alatt a vulgata szövege leírók ügyetlen vagy hanyag volta miatt, meggyomosúlva tisztúlni kezdett ugyan, de a várakozásnak még sem felelt meg, mint d’AillyPierre bibor- nok panaszi bizonyitják. A sajtó föltalálta megkönnyité a munkát, miután 1462 —1500-ig avulgata nem kevesb mint nyolczvan .kiadásban jelent meg : a rómait János aleriai püspök javitá ki 1471-ben. Nem sokára a tudós és jámbor vágy a szentirás eredeti szövegére is tényben nyilatkozott. Miután 1480-ban a zsi dók szentirásuk kijavított első kiadását S on c i n o lombard városban bevégezék, mit aztán több különösen, az 1494-ki Bresciában létesített kiadás követe, keresztények közt legtöbb gondot fordita erre Ximenes bibornok, ki önmaga érté a héber s arab nyelvet, s papjaiban leginkább a szent nyelvek nem tudását fájlalta, mi által a szent tudomány kútfejei, a biblia s az atyák , zárva maradnak előttük. Nagyszerű munkát hajtott X im en e s végre, midőn 1502-ben óriási complutu mi polyglotta szerkezését ügyértő, tudós férfiakra bízta s 1517-kijul. 10-kén kiadását teljesen befejezte. Demetrius Dukas krétai görög, Coronell Zamora — tudós keresztelt zsidók stb. vitték a munkát; a héber, kaldii, hellen, latin (néhol háromféle) fordítás is keletkezett 4). Magyarországon egy zsidó , Rabbi ,' Azarael Ávi Aazari Egerben dicsérő szent dalokat szerkezte héberül 1420 táján, mik a császári könyvtárban öröztetnek 5). György dalmat szerzetes keleti ’) Horányi 3, 372. 2) Czviltinger 395. 3) Horányi 2, 176. 4) Hefele Ximenes 120 s kóv. 5) Czvittinger 26.
