Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

CG

embereket ösmerni igyekszik, de mindenek előtt önn’ magát, így tudja meg, hogy mi, és miilyen ő, 's miUyenné kell meg lennie?

A’ Katona aJ Szolgálatban.

Minden emberben van valamelly rossz, mindegy- gyikben legalább egy jó tulajdonság, és a’ tulajdon elsőség magas érzete el nézi másban a’ gyengeséget, elszenvedi a’ fogyatkozást. A’ komor kevélység eze- rek’ megelégedését űzi el} de barátságos jósága a’nagy szivű Parantsolónak5 ezer szükségek, és fogyatkozások között is vidámságot szerez. Es ha egy szives tekintet vidámmá tehet, vagy a’ részvételnek egy két szavai nyomorúságot enyhíthetnek, úgy azt a’ férfit, a’ ki azokkal fösvénykedni képes gyűlölni kell. — A’ Katonaságnak csak nem minden kötelességbeli öszve- küttetései, parantsolásból, és engedelmeskedésből állanak , mert a’ Katona állandóan a’ legszorossabb kötelesség allapofjában él. — A’ Katonaságnál senki sem áll olly magussan, hogy még annak is mástól függeni ne kellene!, és senki sem olly’ alant, hogy másoknak ne parantsolhatna. De előbb engedelmeskedni kell, minekelőtte parantsolni lehetne, az által taníttya meg az embert a’’ tapasztalás, hogy lehessen az engedelmesség jármát , alattvalóira nézve , majd könnyebbé , majd nehezebbé tenni, és a’ keménység és lágyság között a’ közép pontot eltalálni. — Az engedetlenség minden polgári Státusban veszedelmes nyavalya, azomban még is meggyógyittathatik ; de a’ Katonaságnál pestis az, és gyakran gyógyifhatatlan } mert felette könnyen, és ellene állhalatlanűl elhattya az egész testet, és végső veszélybe dönti azt. — Atallyában , hogy és miként volna lehettséges azt az olly igen nagyon különféle születésű, neveltetésű, gondolkozásű, miveltségű, és olly’ felette megoszlott interesséjű, erős kemény testű, és indulata tagokból álló ember machinát, mcllynek