Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512
akarattya, os kezeinek önn’ kényes haszonvételéről lemondani , Javait, a’ veszedelmeket, sőt sokszor tulajdon természetét is elfelejteni kelletik, hogy lehetne mondom egy nagy, számos sereget minden esetben olh’ könnyen , és bizonyosan egy pontra igazítani, mintha csak egy valőju tesiet tenne az, ha csak abban egy lélek nem uralkodik, melly minden tagokban él, és lakik? Ez a’ lélek — az Engedelmesség. E’ győzedelmeskedik az Ellenségen, nem a’ szambái többség. Ez áltál győzi éle meg a’ Görögök a’ Persákat, és a’ Romaiak csaknem az egész világot 5 és a’hadi fenyil ékkel eggyiitt távozott mindenkor Sassaiktól a’ győzedelem is, ’s ha ezt ismét vissza akarták csalogatni, elősször mindég amazt kelle helyrehozni. Parantsolat, és engedelmesség a’ két végpont, az emberek’ társaságos áHapotjában. — Az első után Ítélik erejét, és elsőségét, az utolsó után alatsonyságát, és boldogtalanságát. — Nem csak a’ tapasztalatlan köznép az. a’ melly úgy ítél, és gondolkozik. — Embereken uralkodni, olly kefseglető, és vonszó valami, hogy az, a’ ki lelket érez magában, csak rilkán állhat e’bbeli kívánságának ellene , ’s ezen emberi kívánság , már néhány szerentsés, vagy szerentsétlen nagy megrázkódtatásába kerüli a’ világnak. — A’ Természet az embert úrrá teremtette; ’s mennél könnyebb neki az oktalan állatokon uralkodni, annál könnyebben támad az ő kívánsága, hogy maga alá embereket vethessen, a’ mit 6 majd erő, majd okosság, majd ravaszság , majd pedig a’ társasági szövetkezések más elértt hasznai által eszközöl. — Onn akaratját, törvénnyé tehetni, csiklandozó gondolat- — De azok is, kiknek engedelmeskedni tkelletik, a’ természetes szabadság velekszfiletett érzését, és betsot épen olly’ nehezen felejtik el, ’s azt, a’ ki parantsolni akar, gyűlölni, félni vagy legalább irígyleni fogják. — Már az említett természeti ösztönnél fogva is, méltán érezheti tehát a’ Parantsolő, ha rendelései nem tellyesíttelnek,