Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512
26 gárért. — E’ szerint a’ Katona legnagyobb a’ Státusban, ’s egyszersmind szolgája annak; a’ Katonáé a’ legtisztességesebb nyugalom, de egyszersmind ő is szenyved legtöbbet. Még a’ legnagyobb szabadság, a’ legpontosabb fenyiték, a’ legszorossabb kényszerítés, a’ legnagyobb jóra ’s rosszra való hatalom, legtöbb önnkényes tettekre való tehetősség, ’s a’legnagyobb boldogság mind ezek öszve vannak kötve a’ Katona állapotjával, melly valóban könnyű, ha a’czélt,és rendeltetését csak félig meddig, de felette sullyos, ha azt egészen akarja elérni, és tellyesíteni. Ezen sokféle, és ellenkező óldalokról tett rajzolatok sok czélzásokat foglalnak magokban , mellyeket könnyen ki lehet találni. Mennél több óldalai vágynak valamelly állapotnak; annál nehezebb, ’s veszedelmesebb az; annál inkább megkell azzal ösmerkedni, ’s annál inkább szükséges, hogy magát az ember helyes princípiumokkal azon helyheztetésekre nézve,mellyek- be valaha jöhet,'előlre felkészítse. Mennél ellenke- zőbbek pedig egymással ezen oldalok, annál nehezebb az egyel len egy közép-pontot köaöttök eltalálni. A’ kényszerítésből szabadságba, a’nyomorúságból boldogságba való hirtelen által menetel éppen olly’ veszedelmes a’szívre , és lélekre, mint a’ setétségnek hirtelen világosságra való változása a’ szemre nézve. Azomban van egy könnyű módja a’ lelket az illy' ellenkező oldalok között egy aránylatban tartani. Ha az egyik mérő-tál méjjen lesüjjedett, ’s ennél fogva terhesebbé lett annak tartása, akkor ragadjuk meg a’ másikat, míg ez is lejjebb nem nyomul, ’s így az egyaránylatot helyre nem hozza. Tegyük-fel, hogy a’ Katona álla— potja , ’s helyheztetése lánczait ha érzené, oh! akkor csak fentebbi szabadságára, ’s rendjének ditsősségére kell neki vissza emlékezni. A’ háború nyomorúságai köztt is mindég van oka meg gondolni azt, hogy az 6 hivatala még is csak a’ leg.lilsősségesebb, mivel a’
