Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

27

legtisztább, e's legnagyobb áldozatokat kívánja meg ; emlékezzen meg a’ Katona a’ veszedelem idején, hogy ő vitézi hatalommal van felruházva, hogy a’ lakosok sorsa tőle függ, ’s hogy ő Ura a’ jelenvalőnak ; de ha azomba ezen gondolat a’ mások’ kevély megvetésére alatsonyítaná-le szívét 5 vallyon nints e’ hasonlóan oka egyszersmind meggondolni azt, hogy bár sorsa ,’s hely- heztetése a’ legditsősségesebb — de egyszersmind a’ legnyomorúságosabb is ? így szükség az erkőltsi egy- aránylatot szivében állandóan megtartani , mert csak az lehet virtusoknak szülő annya a’ vitézi kebelben.

Minden rang, minden hivatal sokféle változásokon ment eleitől-fogva által a’ {Statusokban, míg azzá lett, a’mi most. De egy sem szenyvedett annyi változást, mint a’ Katonaság. — Alig állott a’ tulajdonosság elé, midőn tüstént annak az erőszaktétel ellen lejendő oltalmazásáról is gondoskodni kellete. — Természetes } hogy biztosságot csak egyesült erőtől lehete várni , a’ mit egyes tag nem adhatott. Társaságokba állottak tehát öszve az emberek. Városokat, és erősségeket épitének, *s ha ellenségek reájok tőre, vagy azok által fedezték el magokat, vagy pedig az ellenségnek bőszükén eleibe tódulván azt néha egésszen le öldöklötték, vagy pedig megverettetvéh, mindeneket elvesztették. K’ volt a’ barbarusoknak mesterség , és törvény nélkül való háborujok. — Tigrisi kegyetlenséggel párosult, és farkasként préda után való leselkedésből állott többnyire még akkor a’ had folytatás. De lassanként művelődni kezdtek a’ Nemzetek, ’s az ő pallérozódások’ mértéke szerint mentekelé a’ hadakozás mesterségében is. Ujj fegyverek, ’s azoknak használása módjai találtattak—fel , ’s a’ magánosok seregekbe állottak öszve; Sántzokat hányni, ostromolni, megtámadni, és hátrálni megtanultak. A’ megtámadás , és hátrálás kiszabott módon történt. Atallyában , minden Nemzeteknél tökéi— letesedni kezdett a’ hadi fortély, de csak a’ Görögök ditsekedhetnek azzal, hogy a’ világot, mint minden