Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

236

tételökre a’ nép őket Isteneknek vélte , ’s midőn készülnének áldozatot tenni nekik , fenn szóval kiáltanak : férfiak ! miért cselekszitek e- zeket ? Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk. (Apó. csel. i

4, 1 (.) O ellenben nem olly józan; se Pétert, se Tamást lenem torkoló, kik őtet Istenfiának, Istennek vallák nyilván; sőt inkább fenyegeti a'jámborokat : a' ki pedig énbennem nem hiszen, úgy mond, már megitéltetett; mert nem hiszen azélő Istennek egyetlen egy fiában. (Ján. 3, 18.) Hol, mikor taníttya mindezeket Kristus? Azon országban, melly eddig egy maga tartá fenn az egy Istennek tiszteletét; ’s ollykor, mikor úgy is hajlandók valónak az emberek az Istenítésre. — Ah ! mindezeket csak egy gonosz Ámító cselekedheti: tehát Jésus, ha nem Isten, nyilván gonosz Ámító.

De ha 5 illy gonosz Ámító azt semmiképp’ megnem foghatom én, hogy ki Isaiás- nál vallá: én az Úr; ez az én nevem; dicsőségemet másnak nem adom : (42 < 8.) hogy adható mégis neki? Ama igaz Isten, ki Antiok- hust azért, mert hozzá hasonlította vala magát, irtóztató ngavalával büntetémeg ; Nabukhodo- nozort a’ hívságért, hogy arany képét imádtat- ta alattvalóival, józan eszétől megfosztotta ; s Herodest, hogy a néptol az Isteni nevet örömmel fogadta, megveré azontúl Angyala által: ezen Nevének ’s dicsőségének bitanglóját miért érdeme szerént megnem számoltatta? Ezt, ha Jésus gonosz Ámító volt, én soha megnem foghatom.

Arra mutat az ó Karaktere is. Jésus' Karaktere, vagy minden magaviseletét határozó makszimája , a' jótévőség vala. Meliyik ember tett valaha olly jót akár Öszveségeseu az em-