Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Kéz - írásokról.

77

sőbenn kiadott Napnyúgotitól sokbann kü- lömbözik. Legelőszször Béza vette hasznát ennek a’ Kézírásnak, és ő nevezte Claro- montiuminak; 6 tőle a’ Puteana, azutánn a’ Pári’si Királyi Bibliolhecába került.

A’ Wolfcnbütteli Kézírások, jí. Az Evangyéliomokból való Darabok, pergamenre írva a’ VI dik Századból valónak látszik. Kiadta Knittel az Ulphilás Gothus fordításának a’ végénn. Némely Rész a’ Róm. Lev. 1763. Griesbach az Evan. P. betű alatt ciialja.

B. Kézírás, újra írva azon idejű, mint a’ feljebbvaló. Ebből is Knittel kiadta a’ Lukáts és János Ev. Darabjait ugyan ott, hol a’ feljebb valót Griesbach. Q. (Lásd Seniler Herrn. Vorher.)

A’ Laudus Kézírási, most a’ Rodlei, Bibliothécábann, minekutárina azokat Laudus, Cantuariai Érsek azokat az Oxoniumi Academiának ajándékozta. Ezek között nevezetes a’ 3 dik szám alatt lévő. Wetstein és Griesb. Ap. Tsel. E. Görög Deák. perg- öreg betűkkel, a’ VII dik vagy Vili-dik Sza- zadbann íródott, kiadta ezt Iiearm Tamás, 1715. A’ Deák Fordítást lásd Sabatiernél, és Hrvid, Libell. Crit. 1785.

Párisi Kézírások 1. régenn 1905 szám alatt, most q. Pári’s Kuszternél g. pergam. 209 Levelekre írva. öszve van zavarva, újra leíródott. Mert az Ó és Üj Testamentom Darabjai, a’ Syrus Éfraem Görög munkáts- kái alatt vágynak, (innen az Efraem Kézírásának is mondódik); nagyobbatska betűvel írva, accentusok nélkül, nem lehet olvasni mindenütt. Sok könyvbeun hézakok is vannak. Weist, és Gr. az egész Új Test. C betű alatt van. Wetstein úgy ítél felőle, hogy