Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

nos, Lukáts, Márk. Ap. Tsel. tsonkajmert Hintsen benne Mát. 1. ló.—Ili. 26. Tsel. Vili. 29. X. 24. XXI. 2—10. XXII. 2—10. XXII. 20—végig. A’ régi Textus hézakjait újabb kéz pótolta ki. Mát. III. 7—íő. ’sa’t. Lá-d Wetstein és Griesbach az Evangy. és Tsel. D. Vetélkednek rajta, hogy valyon ez a’ Kézírás egy é azzal, mely Stephanus- nál ß betű alatt van. állítják Wetstein és Griesbach; kétségbe hozza Marsh. Ügy tartják , hogy Napnyúgotonn íródott, de ez is bizonytalan. Kipling az egész Kézírást nem régibenn kinyomtattatta. Codex Theod. Be- zae Cantabrigiensis. summa qua potuit fide adumbravit, expressit, edidit, Codicis Historiam praemisit, notasque adjecit, Thomas Kipling. Cantabr. 1793. Fol.

A’ Claromontiumi Kézírás azutánn Királyi 2245. és 107. Cod. öreg betűkkel. Pál Lev. Görög Deák. nincsen meg benne a' Római Lev. eleje, és a’ ’Sidókhoz küldöttnek a’ vége. 2 dik Levele pedig a’ Kézírásnak í.Kor. XIV. 13—22. későbbi kéz által van írva. Wetsteinnál a’ levelekbenn D betű alatt van. Griesbach ezt újra megnézte, öt jgazítóit fedezte fel, kik a’ Textus meg- valtoztatásánn igyekeztek. Ügy vélekedik Griesbach a’ leíró felől, hogy az nem Görög, hanem Deák volt, és a’ 7-dik vagy 8-dik Századbann élt. Az első igazítója Görög volt, a’ 8-óik vagy 9-dik Századbann; ugyan ekkor a’ Deák is; más igazítója a’ Kézírásnak egy Görög Grammaticus volt, a’ 9-dik vagy io dik Századbann, ki a’ Görög Textu-t szorgalmatosann megvi’sgálta , a’ Cousiantzinápolyi tiszta Recensio szelént való Exemplár utánn; a’ mely az elj6 u4z Üj Testamentomi