Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
7 jiz Üj Testamentomi azoknak Irásaikbann! Ezek mind régi Vari- ans Lectiókra mutatnak. Midőnn t. i. az Evan- gyéüomok, Máté, János, ’s a’ t. neveik alatt esmeretesekké lettek, akkor mindjárt elkezdenék az emberek magokat egyedül ezekhez tartani. Mert ezek név szerént az Apostoloktól, vagy Apostoli emberektől származtak, és akkor félre tettek az olyan Kézírásokat, melyek nem ilyen nevek alatt voltak ismeretesek. de ez még nem akadályoztatta meg okét, bogy az utolsókat az elsőkkel, és ezeket azokkal, történetből, vagy bizonyos czél- ból is ószve ne hasonlítsák : a’ mely miatt már a’ legrégibb időkbenn az Evangyeliomok Textusibann külömbség lehetett. Hasonlóképpenn jókor elkezdették a’ három Evangyéliom Textusát a’ szók feltserélése által egyformává tenni; ez is tsinált külembö- zéseket a’ Textusbann, melyek a’Criticai foglalatosságot hasonlóann nehezítették. Ez a’ Textus megváltoztatása, nem tsak egy vidékem) esett meg, és nem egy forrásból folyt mindég: hanem a’ több Tartományokbann is találhatni olyan változásokra, melyeket más Tartományokbann nem találunk, vagy igen ritkáim. Melyből ezt lehet kihozni, hogy egy Tartománybann sem volt egészenn tiszta, és minden változás nélkül való Textus. A’ Bi- zantziumiakból is tsak azt a’ Textust esmér- jükmeg, mely ebbenn a’ Dioecesisbenn, vagy ezen vídékbenn lassann lassann közönségessé lett. Ha olyan jókor voltak külömbségek az Evangyéliomokbann: nem következik, hogy ha a’ külömböző tkklé'siákból való Páterek a’ magok Kézírásaik Textusát nagy gondal citálják, azok a’ Cortices Text, perpetuinek eredeti olvasásival megegyeznek; sót inkább ha szorossann citálnak , azoktól külötnböznek : mert olyan helyenn éllek , ho! más Olvasások vevődtek bé. Nem következik hát ez is, hogy ft’ Liturák, kitörlések által, az eredeti olvasások
