Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
Kéz - írásokról. 7l megesmerni. De valyon úgy olvasták-é mindenek mindég, mint a’ Bizántziumiak? Ma- thaei azt feleli : hogy úgy : mert a’ mit ő másképpenn lél, az tsak a’ Catendkbann, Scholionokbann, Commentáriusokbann van, és így azokból ment a’ Textusba. De az a’ kérdés: hogy ezeknek Olvasások magokbann egészenn megvetést érdemelnek-é ? Mert nem a’ Páterek tsinalták mind azokat, és nem azoknak gondatlanságoknak emlékezetekből való citálásoknak, nem a’ Critica ellen való bánásoknak a’ következései azok az Olvasások. Nagyobb részént, (mert a’ mit emlékezetekből tsináltak, utánna lehet járni, és ki lehet nyomozni ) , az azonn a’ vídékenn lévő Kézírásokból tevődtek : minthogy a’ legrégibb fordításokbann is, a’ Deákbann, melynek a’ Görög Páterek semmi hasznát nem vették, éppenn az az Olvasás van. — A’ legrégibb időkbenn már egymástól külömböző Kézírásoknak kellett lenni; már Clemens Alexandrinus, Origenes, Cbrysostoinus, Cyrillus, jnegjegyzették egynéhányszor az idejekbéli Kézírásoknak egymástól való kúlömbözését, és, ha több alkalmatosságok lett volna reá; és , ha nem lett volna sok nehézséggel öszve- köttetve a’ Kézírásoknak együvé való nézése, úgy gondolkodhatunk, hogy ezek a’ Tudósok, sokkal több külömböző Olvasásokat jegyzettek volna fel Irásaikbann. Mihelyt valamely régi Tanítónak alkalmatossága van, hogy jól és tökélletesenn beszéltjén a’ Textusok egymástól való eltávozásokról; mitsoda nagy külömbséget ád vagy mutat p. o. nézze meg akárki az Epiphanius Excerptáit, melyeket tsinált a’ Marcion Evangéliumából. Mitsoda kütömbözők ennek olvasásitól ismét azok, melyek a’ Justinus Martyr valóságos Irásibann találtatnak! Mennyire külömböznek ettől, és a’ még nálunk lévő Textustól a’ többi Görög Páterek, a’ legrégibb időbenn, azon kevés citatiókbann, melyek vágynak E 4. azok.
