Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
Az Ekklé’siai Lectionariákat és Sytiaxariá- kát: a’ melyek pedig sok Varians Lectiok megítélésére alkalmatosok lehetnek — tökél- letesebbenn előadta azokat, mint Assemanni. A’ nagyobb és kissebb szakaszokat, a’ maga kiadásába egész tőkélletességgel beléteite. A’ Textusbann a’ kezdetét és a’ végét minden olvasásnak megrnutat'a. A’ szélire az olvasások számát, a’ Synaxariák szerént megjegyzette. (cVVct^iQ , i. participatio divinae Eucharistiae. 2. Conventus Monachorum, orationis et psalmodiae ergo coeuntium. 3. Cursus et Officium Ecclesiasticum. Synaxaria, Ecclesiastici Graecorum libri nomen, in quo vitae Sanctorum et Martyrum in compendium redactae, et succincta explicatio habetur solennitatis , de qua agitur. ) a’ Textus alatt pedig egy egy darabjait előadta azoknak a’ Kézírásbeit kintseknek , mel- jek kezébenn voltak (Bibliai Manuscriptu- moknak, Magyarázóknak, Schoiionoknak , Catenáknak), melyek által az Evangyéliomo- kat esmeretesebbekké tette, mint eddig lehetett azokat estnérni, az eddig kiadott Uj Te- stamentomok és Criticusok szerént. Ezek szerént könnyenn ezt a’ következést tsinálta Mathaei, hogy a’ regi Commenta- riusok, es ScJiolionok, a’ Textusbéli változásoknak forrási: azért, a’ ki az Új Testamen- tomi tiszta Recensiót akarja követni , az tsu- pánn tsak Codices Textus perpetui kövesse; a’ mely olvasás pedig a’ Commentariusokból kerül ki, az elrontott leszsz. És így, a’ legbizonyosabb eszköznek tartotta Mathaei, a’ Textus tisztaságának viszszaállítására, a’ Catenáknak, a’ Schoiionoknak , Co mmentariu- soknak, a’ tiszta, vagy ezek nélkül való Textussal való egybehasonlítását. Ha tsak a’ Bizantziumi Textus viszszaállí- tása volna a’ czél, akkor ez az ítélettétel jó volna, ,de a' Critica tovább akar menni, és az Uj Testamentom eredeti Textusát akarja megJlz Új Teslamentomi
