Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

nem fsak, hanem a’ Római Császári uralkodásnak első Századját. Sohol sintsen az egész KÖnyvbenn a’ későbbi időnek semmi színe, vagy nyoma, a’ mely koonyenn meg szokott láttzani minden költött lrásokonn: p. o. az úgy nevezett Canones et Constitutiones Apostoliadé, szó van az oltárról, a’ Papok és Püspökök rendeltetéséről; a’ Fiúnak és Szent Léleknek az Atyának alája való ien leltetéséról ’s a’ t. mely mind egyik késobm időbeli tudomány. Így az Areopagita DiOnvsius munkájábann: De Hierarchia Ecclesiastica, olyanok vágynak, melyek a’ líestoriusi, és Antropomorphitai eretnekségek ellen íródtak, az V-dik Századbann. A* Criticusnak, midőnn a’régi Könyveket vi’s- gálja, az ilyenek mindjárt szeme eleibe akadnak. Valamint a’ ki a’ festéshez, a* mettzéshez, a’ képíráshoz ért, és az Ar- cheologiábann jártas, könnyenn reá esmér, hogy régi é valamely festés, mettzés, vagy sem? eredeti-é, vagy tsak másról vevődött le, vagy a’ másik utánn copirozódott ? De nyilvább jegyeket teszek.

a) Az Üj Testamentomot született ’óV- dxfknak kellett írni; úgyde azok írták. Minden sor olyan íróra mutat , kinek elméjé- benn az Ó Testamentomi Törvények, szokások, és rendtartások forogtak: mindaz- által

b) Görög; nyelvenn kellett írni -azoknak. mert akkor ez volt a’ közönséges nyelv: így írtak pedig, a’ mint a’ História tinítja; tzéljok is ezt kívánta, mert sok helyekenn nem is tudtak más nvelvet, hanem tsak Görögöt; és így tsak ezenn a’nyelvenn terjeszthették a’ Keresztyén Vallást, azombann,

c)

4o -Az Üj Testamentomi Könyveinek