Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

lósággal: p. o. az Andrásé', és Barnabásé', melyet pedig olyan igen dicsér Tolándl\Lásd Moschemiust in Vindiciis antiqu. Chr. Di- scipl. C. 111. p.50.) A' JSicodemuse't sem es- merték a’ régi Ekklé’siák. (Lásd Reausobre Dissert de Libris Apocr. Novi Test. §. 10. és Calmet Dissert, in Proleg N.’ T. pag.56) Sőt, ha megvoltak is ezek közzűl némelyek a’ Keresztyén Ekklé’siáknál, és olvasták is ezeket, és kissebb vagy nagyobb hasznokat vették, vagy egyiket a’ másikból pótolgat- ták is, egyik Ekklé’siánál több is lehetett mint a’ másiknál, ahozképpest, a’ mint ezek kezekbe juthattak : de tsakugyan ezeket a1 valóságos Könyvek közzé nem szám? lálták a1 Keresztyének, és szenteknek nem tartották. Végezetre, ha sok lett volna is az olyan költött írás: de azért semmit sem ártanak azok a’ Keresztyén Vallás valóságos Documentuminak. Mert, a’ mi a’ költött Evangyéliomnak megmaradt darabjait illeti, láttzik ezekből, hogy azok nem hozzák kétségbe a’ mai négy Evangyéliomun- kat ? hanem fsak költött dolgokat ’s történeteket tóldanak azokhoz. Ezek idővel mind elmaradtak, és lassann lassann nagy után- na való járással kiválogatódtak, és együve szedődtek, az Apostoloknak valóságos, authenticus írásaik. — így bizonyos előttünk ezen Tanúbizonyságokra, az Üj Tes- tamectomnak Authentiája.

§. 19. Ezeket a’ Tanúbizonyságokat erősítik a’ Könyvből magából vett Jegyek, vagy a’ belső erősség is; mert olvassa bár valaki az Üj Testamenfomot, tsupa lehetetlen, hogy azonn ue lássa a’ régi színt;

C 4 nem

Valóságos Apostoli Eredetekről. 39