Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
330 ^ Keresztyen Magyarázókról. lasticas quaestiones et subtilitates sunt ' accommodata. Ugyan tsak ez a’ Mayer jegyzi meg az említett helyenn . ex Martenii et Durandi Thes. Nfov. Anecd. T. IV. p. 1292. ennek az időnek vak buzgóságáról, és tudatlanságáról ezt: in Statutis Ordinis Cis- terciensis, anni 1198. nro. 24. legere est: „ De Monacho Populeti, qui a quodam Ju- „ daeo literas Hebraicas didicisse dicitur, „Abbati committitur Clarae - Vallis, .ut „ inquirat et corrigat, §. 39. Felelevenedvénn Furópábann a’ régi nvelvek tudománnyá; nevezetesenn pedig a’ Görög nyelvet, a’ Görögökkel való vetélkedés miatt, a’ mint Dupin írja, kezd- vénn tanulni a1 Deákok is; azutánn pedig a’ Vallás tudománnyá is, a’ viszszaélések miatt, megtisztíttatvánn : felelevenedett ezekkel együtt az Exegerica is, és jobb lábra állítódott a’ Bibba Magyarázása. — A’ Reformatio eló'tt, Nicolaus Liranus utá.nn, a’ XV. Század közepe tájánn, nevezetessé lett Laurentius Valla, ilyen munkája által: Annotationes in Nóvum Testamentum ex diversorum utriusque linguae Graecae ac Latinae colicum collatione. Erasmus adta ki 1506- bann, azutánn sokszor. — A’ V^lla idejébe n n az Új Testamentomot tsak a’ Volgájából esmerték: Valla pedig a’ Görög Textussal nézte ezt együvé, és igazíthatta, jobbítgatta. Nem tudta ugyan a’ Hellenis- must, és a’ Görög nvelv tisztasága szerént nézte az Új Testamentomot; ezennkívűl, sokat tulajdonított a’ régibb Magyarázóknak, és Tudósoknak, nevezetesenn Tho- masnak: de, mind ezen fogyatkozások mellett * t.
