Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
200 könyv körül: úgy a’ Biblia körül is ran haszna a’ Philosophiának. í-ször. A’ szók, és a’ szóllások formáinak, jelentésinek, jól való megválasztására, és fundamentomo- sann való meghatározására, a’ szóllás formáinak megvilágosítására. (A’nyelvek Phi- losophiája most sokkal jobb állapotbann van, mint volt ez eló'tt.) 2*szor. Haszna van a’ Philosophiának, a’ beszéd értelmének kikeresésébenn, és meghatározásábann. Több Állításoknak egy fó' és közönséges Állítás alá való vitelébenn. (Lásd Morus, Dissert, de notionibus universis in Theologia.) 3-szor. Haszna van, a’ Szententziák Logical függésének (nexusának) kitalálásán bann, az okoskodás felvételébenn, és el- rendelésébenn. 4-szer. A’ Dogmáknak, Er- kőltsi Parantsolatoknak, és ezeknek okainak megvilágosításábann, és a’ régi Ből- tsek mondásival való okos egybehasonlí- tásábann. Ellenbenn, kárt teszünk a’ Phi- losophiával a1 Bibliábann: ha a’ közönséges szóllásokat philosophiai subtilitással trantsérozzuk; ha a’ Helyeknek Grammatical és Históriai értelmét philosophiai okból elrontjuk, ’s a’ t. §. 25. 10. Segítségül vevődhetnek, az Új Testamentom Helyeinek megértésére, némely Magyarázóknak az Üj Testamentom- ra tett Magyarázati is. — Ezek a’ Magyarázók, vagy Régiek, vagy Üjjak, azaz, vagv olyanok, kik az Üj Testamentomi idó'höz közelebb éltek ; vagy attól távolabb, és a’ mi időnkhöz közelébb eső időbenn írták az Üj Testamentomi Magyarázatokat; l. Homiliákbann, 2. Scholionokbann, és ,5. Quae» Tudományoknak
