Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

194

5 Si dó írásoknak

267-dik Esztendő iájánn, új Gemarát szedett” öszve; ezt 'folytatta Abina Rabbi, 474. tájánn. * 4

^ Lásd a’ Talmudról: Wolfii Bibliotheca Hebrai- - ca II. Tom. A* ki akarja esmerní: kiadta Deákul a’ Misnát Surenhus, Andi. 169g— 1703. 6 Tom. in Föl. Lightfoot pedig, ( Ho* rae Hebr. et Talmud), és Schöttgen (Hóra® Hebr. et Talmu-d 1733. et 42.) ösz.veszedték , a’ többek közöt), a’ Talmudból is ,az Uj Te^ stamentomi szókra és szententziákra való vi- lágosításokat. Ezt tselekedte Wetstein is, az XJj Test. Critica kiadásábano,

3. Sohar. Ez Cabbalai Commentarius a’ Mózes Öt Könyvére. Szerzőjének tartják Simeon Rabbit, az Sík hiba Tanítvánny át, a’ ki 120 esztendővel Kriszt. Ur. születése utánn, abbann a’ hadbann esett el, melyet Hadriánus Tsászár folytatott a’ ’Sidók ellen. Sok van benne olyan, a’ mi az Uj Te- stamentomhoz hasonlít: a’ honnan némel- jfek azt gondolták, hogy nem ’Sidó, hanem Keresztyén írta; de tsak gondolomra mondták ezt, nem históriai okból.

A’ későbbiek kozzűl, melyekbenn a’ régieknek szavai, írásoknak Darabjai meg- tartódtak, nevezetesebbek ezek:

1. Rabboth. Ez olyan ’Sidó Könyv, melybenn nagy és igen nevezetes (mert ezt tészi a’ Könyv titulussá: J\ragy) Magyarázati vágynak a1 Mózes öt Könyvének, mel- jtkhez van adva a’ Alegilioth, vagy az In- ntpi Kóuyvek. Allegóriák szerént való ma* gj ctrázau vágynak ezekbenn az Ö Testa- jneiuomi Könyveknek: melyeknek minthogy sokat tulajdonítottak a’ ’Sídok, azért nevezték Ángynak. A’ mint Wolf gondolja,

sokann