Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

sokann írták ezeket a’Magyarázatokat, kii- lömböző időbenn.

2. Midrasch. ( Scriptores JMidraschici). Ezeknek lrásibann, a’ szokásokról, és a’ Históriáról való vizsgálódások vágynak: hanem ezekbenn is az allegoria uralkodik. Midrasch Hattorah, Midrasch Chemes Me- gillot/i, Midrasch Sc/iiliim , ’s a’t. melyeket Wolf elószámlál a’ Bibliothecájábann.

Nagy hasznok van ezeknek a’ ’Sidó írásoknak, mind a’ Czeremóniáknak , mind a’ szokásoknak és vélekedéseknek megvi- lágosítására, melyekre olykor olykor néznek az Üj Testamenlomi írók. p. o. az Első Keresztyén hkklé’siai Gyülekezetek, ép- penn a’ ’6idó 1 Sinagógdk formája szerént voltak elintézve. A’ mint ezekbenn voltak sok Elöljárók, és azoknak bizonyos Clas- sisai: úgy a’. Keresztyén Ekklé’siabanu voltak Próféták, Apostolok, Pásztorok ’s a’t. Itt is olvasódon a’ Sz. írás, mint ott, és magyarázódon. Jó könyv, e’ részbenn, Vi- tringanak könyve: de Synagoga Feiere. — A’ milsoda rendet tartott továbbá a? ’Sidó Synedrium , az Ekkle’siai fenyítékbenn , az Ekklé’siaból való kizárásbann (excommunU catiolninn)'. azt tartották az Apostolok is, és az első Kér. Ekkle’siai Gyülekezetek. Ezt világosította Seldenus, de Synedriis el Praefecturis Vet. Hebraeorum. Szó Hanak az Üj Testamentomi írók néha Házasságról, Temetkezésről, magános vagy házi szokásokról: ezeket az akkori ’Sidó írókból kell venni. Az ür'Jézus Imádságra tanítja Tanítványa; úgy éppenn , mint a’ Sidó Mesterek. Ebbenn azok kérték a’ Messiás Országútiak eljövetelét: így tselekedeu a’ Jé- H 2 zuí

jiz Üj Test. értésére v. Jiasznavételéröl. 195