Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

2. Az Alexandriai Fordítók, ugyan azon ’Sidó szót, több Göröggel teszik ki. A’ ’Sidó Tamim-ol fordítják most teleios, majd dikaios, majd ismét eulabes. — (Lásd a’ Tromm CoDeordantziai Lexiconát, a’ ki az A. B. C. szerént kidolgozta, hogy mi- tsoda Görög szónak mitsoda ’Sidó szó fe­lel meg,) 3. Sokszor úgy fordítnak az Alexan­driai Fordítók, hogy sem a’ ’Sidó, sem a’ Görög nyelvből nem látszik az oka, hogy miért fordítanak így, és nem másképp, p. o. patar jelent, solvere explicando, Görögül Hermeneuein, mégis Sunkrinein-nek fordí­tódik; a’ mely anDyi, mint copulare, con­jungere, res duas commiscere. Ennek sok okai lehetnek: Gyakrann fő oka volt az, hogy úgy értették, és úgy magyarázták. — Erre üézve tehát nagy vigyázassa! lé­gyen az Üj Testamentom Magyarázója. 4. Ezt is szükség tudni, hogy a’ ’Si- dót sok helyt tiszta Görögséggel teszik ki az Alexandriai Fordítók, p. o. Mcharim Haiiarnim, ’sidósann fordítódna Görögre: Eschatai Hemerai; de néha fsak így teszik: tempora sequentia, azért fordítják Méta tauta. Ezeknek az Observatióknak haszna van, kivált a’ Dogmaticus szókra nézve. Dogmaticus szónak nevezem az egész be­szédet, mely van a’ Vallásbeli dolgokról. Ezek a’ szók : Pistis , Charis , Soteria , ’s a’t. az Ó Testamentom Alexandriai Fordításá- bann vágynak ; meg kell tehát nézni , nem úgy él é ezekkel az* Új Testamentom is. — A’ Pistisnek megfelel az Emet, mely je­lent: bona fides, assensus docenti, fiducia M 3 in Görög Fordításának haszna vétele. 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom