Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

i45 bann; az Aquila, Symmachus, Theodo- tzion , és mások Görög Fordításinak darab- jaibaun találtatik; az Ó és Üj Testamento- mi Apocryphus lrásokbann; a’ Jó’sef és Phi­lo munkáibann vagyon. 4. Az Új Tudomány termeszeiéből, mely némely szóknak új jelentést adott, mert, néha, vagy keskenyebbenn, vagy szélesebb értelembenn vevődtek a’ szók, vagy mindenkor is. Ez az utolsó legnehe­zebb lévénn: hogy ebbenn meg ne téved­jünk, jól fel kell tudni venni* mind az O Testamentomi, mind a’ későbbi ’Sidók szól- lások módját és formáit; az Üj Téstamen- tom idejébenn a’ ’Sidók között uralkodó vé­lekedések Históriáját kell tudni; az Üj Te- stamentomi íróknak könnyebb Helyeiket a’ nehezebbekkel öszve kell hasonlítani; az Üj Tudománynak, ennek Magyarázói­nak, Tanítóinak, Felekezetinek legrégibb Históriáját, a’ legjobb forrásokból kell ven­ni; végre, a’ Contextusra szorossann kell figyelmezni. így lehet ennek a’ 4 dik esz­köznek hasznát venni az Üj Testamentomi szók jelentésinek kitalálására, p. o. Et/cty- yiÄiov •> ßciatXuct m 0e«, 7rct^aiot. Xpi- , vio$ 'tu ©«« , vojuog, 7IISU;, ‘tfojuot;, aXtiOíict, a<pur 1$ jcev a fzu^rtcev, vtvívpLot, vafé, 7rÁn%Ct)iuci, ’s a’ t. mit jelentenek az Üj Testamentombann ? §. 6. A’ mi nézi a’ szóknak tropusos, Vagy nem tulajdonképpenn való Jelentéseit: ennek megesmerésébenn segítik a’ Magya­rázót, átaljábann, minden könyv körűi, e’ következők: Kitalálásáról szálló Regulák. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom