Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

»3 2

Jiz Üj Testdmenio/n

bözik a’ Külső írók írása módjától; a’Kézírásoknak soksága, és egymástól való kü- lötnbözése; a’ változtatások, igazítások, melyek jókor megeshettek az Üj Testamen- tomi Könyvek köríti. A1 Bibliai Criticus- bann, a’ bátorság és szabadság mellett, igen nagyonn megkívántatik, a1 Bibliának illendő tiszteletbenn való tartása. Ezennkí- vítl bizonyos Regulákra van szükség, melyek mellett a’ Könyvet tökélletesenn es- inerni tartozik. Nem leltet szabad tetszés szerént változtatni a’ Textust; nem lehet egyebenn változtatni, hanem tsak azonn, a’ minn változtatást kívánnak a’ régi Do- cumentumok és hitelre méltó Tanúbizonyságok, és megengednek azok a’ Réguiák, melyek bizonyos tapasztalásra építtetlek, és a' Criticához értő emberek által is helybe hagyódtak.

§. 50. A’ Bibliai Criticát nem kell úgy nézni, mint az Isten Beszédét kétségessé tevő Tudományt; mert a’ Bibliai Critica nem egyeb, hanem tsak revisiója, megvi’s- gálása az írott vagy kinyomtatiatott Biblia Textusának. Ez rnagabann ártatlan, sőt hasznos és szükséges Tudomány. Mert, ha valamely Tudomány, vagy Történet, úgy emiítódik, mint Bibliai, és abból bizonyí- tódik ; meg kell tudni mutatni, hogy a’ Bizonyító Hely, vagy História, valóságos. Bizonyos Könyvek, Helyek, a’ Bibliábann kérdés alatt vágynak, sok helyt változások is estek azokbann: ezeket bizonyos Regulák és fundamentom által lehet megállítani. A1 Bibliához sem adni , sem elvenni belőle nem szabad. Nem tevődik hát bizonytalanná