Ismeretlen szerző: Mária tzellivezér, a'ki a' jámbor bútsújárót mint hív útitársa ... taníttya ... (Mária Tzell, 1830) - 24.289

Fu, erdők, levelek, és földön élÖ barmok

Kérlek (ha sírhattok) tŐltsétek-bé könyvekkel

A’ földet, mellyet én bé-toltöttem vétkekkel :

Istennek Szentéi, mennyeknek Királynéja,

Az apró Szentekkel, nagy Aszszonyom Mária!

Ti-ls szent Angyalok! Istent engesztel« lyétek

Érdemeitekkel, 's nekem békéltessétek.

Nézz édes Istenem! könyvemre, 's fajdalmomra ,

Nézz jobbításomra, és fel-tett szándékomra :

Előtted fogadom magam meg-jobbítását.

És súllyos bűnömnek mcg-álló le-mosá- sát:

Az elégtételre óh Jésus 1 gyámolítsad

A’gyarló szivemet, a malaszttal vasta- gitsad,

Alig siratá-ineg Dismás roszsz téteményét,

Már néki ígérted paraditsomnak fényét:

Mihellyest Magdolna a’ bűnét meg-val- lotta,

Kegyelmed azonnal nékimeg-botsdtotta:

Én is óh Istenem! a’bűnömetmeg-vallom,

*8 törődött Magdolnával szivemből fájlalom.