Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240

— 77

szentséget, s hogy oily kevés készülettel, és ajtatossággal veszi azt magához. Annak fölvételét utolsó pillanatra hallasztani is nagy hanyagság, midőn az ember minden érzékeitől megfosztva, mint a lélek nélküli test, fekü- szik, és mivel készületlen, a haszon és foganat is csekély vagy épen semmi. Balvélemény, hogy az utolsó kenet bizonyos jele a halálnak, holott ezen szentségnek egyik haszna az egészség helyreállítása, midőn az Isten dicsőségére s a lélek üdvére válik. És már ama megkönnyebbedés is, mit érez a beteg e szentségnek fölvétele után, sokat segít előbbi egészségének visszaállítására. Kérje tehát kiki Istentől ama kegyet, hogy a végső szentségekben, névszerint az utolsó kenetben, részesülvén, keresztényül és szentül végezze életét , hogy ennek vége Jézus Krisztus által legyen az örökké való boldogságnak kezdete.

36. §.

Egyházi rend.

Jézus azt akarta, h gy tanítását minden ember, minden időben, s mindenütt fölvegye, kövesse s általa az örök boldogságot elnyerje. Azért választott ö magának apostolokat s tanítványokat, kiket ugyanazon isteni hatalommal, mellyel ö birt, föl is ruházott. E hatalommal éltek is ők, mert tanítottak; zsidókat s pogányokat vettek föl Jézus aklába, s a sz. lélek ajándékit adák nekik. Ük segédtársokat is válasz- iának magoknak; s ezeket Jézustól vett hatalommal — ünnepélyes kézföltétel s imádság által — látták el, hogy képesek legyenek velők s haláluk után is, e földön Isten országát föntartani s terjeszteni. Ekép választák az apostolok ama szerencsétlen Judás halála után Mátyást. (Apóst. tört. I. 15) Pál s Barnabás is megválasztattak apostoloknak (Apóst. tört. XIII. 2.)

Ha utazásuk közben igen el valának foglalva, segédtársakat vevének magokhoz. Sz. Pál apostolnak közönségesen