Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
142 teendő öt gerezdre, áldást mondani. Imák után a pap ezen tűzkői a füstölőbe, tömjénből pedig a hajócskába tetet, és füstöt csinál, a tüzet és tömjént szentelt vízzel meghinti, és megfüslöli. Ezután a szerpap szentelt tűzön gyertyát gyújt, mikor az egyházba lép, annak ajtajánál belől térdét meghajtja és énekszóval mondja „lumen Christi41 — Krisztus világa — mire a kar: „Deo gratias‘‘ —hála legyen az Istennek — felel. — Ezt teszi az egyház közepén és az oltár előtt is, másod és harmadik gyertyagyújtásra szavát mindig inagasbra emelve. Ez szent háromság tiszteletére történik, mellynek titkát Krisztus tanításának világánál tanultuk meg, miért neki térdhajtással és hála legyen szóval köszönetét mondunk. Oltárhozi érkezésük után, meily tiszta fehér gyolcs abroszszal, és égő gyergyákkal van egyszerűen fölékesítve, kezdődik a húsvéti gyertyának (cereus paschalis)szentelése. E húsvéti viaszgyertya Krisztus Jézust példázza, ki, valamint ez éjszakát dicsőséges föltámadásával dicsőítette, úgy tanításának bővebb világával az egész világot földerítette. A gyertyának öt része Krisztusnak öt sebeit, az öt tömjéngerezd pedig ama fűszereket jelenti, mellyekkel arimathiai József és Nikodemus testét eltemették. Mivel pedig Krisztus Urunk föltámadása után 40 napig tar- tózkodett e földön, és az apostoloknak elméjét asz. Írásnak megértésére fölvilágosította, a húsvéti viaszgyert^a is az oltáron minden közönséges nyilvános isteni szolgálatnál ineg- gyújtatik egész áldozó csötörtöki sz. misének üdviratáig, s ezután a tizenkét jósirat (profetia) olvastatik, jelül, hogy minden, mit a jósok Jézusról megjövendöltek, beteljesült. Legrégibb időkben az anyaszentegyháznál szokásban volt nagyszombaton a keresztséget kiszolgáltatni; azért mindig is e napon szenteltetett meg a keresztvíz ünnepélyesen. 67. §. Keresztvíz szentelés. Ez következőleg történik : a pap az oltárnál az ó szövetségből 12 üdvlevelet olvas először, mert a régiek is