Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

86

napja ünnepélyesen megtartatott; most pedig, ámbár e’ napon Szent Háromság’ ünnepe tartatik, mégis a’ pünköst-utá- ni első vasárnapról említés tetetik. A’ Szent Háromság’ ünnepéről így szól III. Sándor pápa: „ Ezen fölül Szent Háromság’ ünnepe, a’ különféle tartományok’ szokásai szerint, némellyektöl pünköst’ nyolczadán, mások által Urunk’ eljövetele (advent) előtt első vasárnapon szokott tartatni. Ugyanis a’ romai egyházban nincs azon szokás, hogy vala- melly időben különösen illyetén ünnepet tartana; mivel a’ Szent Háromság’ tiszteletére úgyis naponként elmondatik a’ Dicsőség Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek, és más hasonlók“ Cap. Quoniam. De Feriis. Gavantus’ többször idézett mánkájának 309. lapján azt állítja, hogynémellyek IV. Gergely pápát, mások pedig XXH. Jánost tartják ezen ünnep’ szerzőjének.

Szent Hátomság’ vasárnapja után Úr’ napja következik. Ezen ünnepet IV. Orbán romai pápa más okokon kivül azért rendelte; mivel nagy csütörtökön, mint az oltári szentség’ rendeltetésének napján , más szertartások, úgymint a’ gyónás és áldozás, az olajszentelés, lábmosás és más illyesek miatt, az oltári szentséget nem tisztelhetni ’s imádhatni méltóképen. Orbán’ rendelését megújította V. Kelemen pápa, kinek Franczia’, Anglia’ és Arragonia’ királyai tüstént engedének. Azonban legnevezetesb XXH. János’ rendelete, ki minden egyházi elöljárónak meghagyó, hogy a’ fönfor- gó ünnep körmenettel és nyolczaddal (octava) tartassék, és hogy körmönet alatt az oltári szentség fényes pompával körülhordoztassék. Ezen ünnepről a’ trienti szent Gyülekezet e’ szavakkal fejezi ki véleményét: „ így kellett a’ gyö- zödelmes igazságnak a’ hazugság és eretnekség fölött diadalt tartania, hogy annak ellenségei látván a’ nagy fényt és tapasztalván az egész anyaszentegyliáz’ olly nagy örömét vagy elgyöngülve és legyőzve sorvadozzanak, vagy el- szégyenülve és megzavarva valahára megtérjenek“ sess. 13. cap. 5. de eucharistia. Egyébiránt ezen ünnepet legna-