Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
59 napokon és ünnepeken isteni szolgálat alatt liangászati mulatságot tartani mind nyilványos mind magányos helyeken tilalmas; és azért falukon és mező-városokban délutáni három, városokban pedig délutáni négy óra előtt nem szabad muzsikálni 1772. jan. 17. A’ különféle házi állatokról gondoskodni, ’s ezeket legeltetni szabad ugyan; a’lelkipásztornak mindazáltalazon kell lenni, hogy fülcserélve majd egyik majd másik pásztor jelenjék megmisén és predikátzión 1783. jul. 3. 1819. jul. 6. Szentelt idő közben, vagyis advent’ kezdetétől vizkeresztig, és hamvazó szerdától husvét után egy hétig a’ liangászat, táncz és minden lármás mulatság tilalmas és pedig még a’ nemeseknek is. A’ helységek’ bírái a’ községeket korán reggel ne híják össze a’ fogadókba; mert különben az összegyűltek az evés, ivás miatt alkalmatlanok lesznek az isteni szolgálatra, és igya’ vasárnapokat és ünnepeket megszentelés helyett megszentségtelenítik 1805. oct. 22.1817. jun. 10. 1818. mart. 10. Vasárnapokon és ünnepeken szabadságot a’szolgai munkára egyedül a’ püspökök és ezek által a’római-katholikus plébánosok adhatnak, nem pedig a világiak,---------- — úgymint a’ kiknek nincs hatalmuk a lelkiekről rendelkezni 1747. jan. 24.Egyébiránt érdemes még olvasni a vasárnapok’ és ünnepek’ megszenteléséről általában az 1772. dec. 15. kiadott kir. parancsolatot. Azután különösen azokra nézve, miket az ágostai és lielvetziai vallástételt követők a’ katholikusok’ ünnepein szem előtt tartani kötelesek, figyelmet érdemel az 1793. jan. 25. közre bocsátott kir. rendelet. Végre mihez kell névszerint a’ zsidóknak magokat tartani a’ katholikusok’ ünnepein, világosan meghatározzák az 1823. dec. 9. és az 1824. mart. 2. kieresztett fölsőbb parancsok. Negyedszer, bogy tovább is az ide tartozó szabályokat folytassuk, az isteni szolgálat’ idejét a’ lelkipásztor nem a’ maga kényelme, hanem azok: szüksége és kívánsága szerint köteles meghatározni, kik az isteni tiszteleten megjelenni tartoznak vagy kivánnak : így tehát a rendszerint! isteni szolgálatnak bizonyos, meghatározott